Almási-Varga Krisztina
Ügyintéző +36 (57) 505 704 Földszint 3/A irodaBirtokvédelmi ügyek
- Fontosabb jogszabályok
- Mikor kérhető birtokvédelem?
- A jegyzőhöz benyújtandó kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia
- Alapelvek a birtokvédelmi eljárásban
- A birtokvédelmi eljárásban résztvevő felek jogai és kötelességei
- A birtokvédelmi eljárás
- Az eljárási határidők
- A végrehajtás
- Jogorvoslat a birtokvédelmi eljárásban
Tájékoztató birtokvédelmi eljárásról
Tájékoztató:
A jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos anyagi szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) míg az eljárásra vonatkozó szabályokat a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.
A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat elleni keresetet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) szabályai alapján kell benyújtani.
Az adatkezelésre és a végrehajtásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai vonatkoznak.
Az illeték mértékével és megfizetésével kapcsolatban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik.
A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat elleni keresetet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) szabályai alapján kell benyújtani.
Az adatkezelésre és a végrehajtásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai vonatkoznak.
Az illeték mértékével és megfizetésével kapcsolatban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik.
I. Fontosabb jogszabályok:
A jegyzői birtokvédelemmel kapcsolatos anyagi szabályokat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) míg az eljárásra vonatkozó szabályokat a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) tartalmazza.
A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat elleni keresetet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) szabályai alapján kell benyújtani.
Az adatkezelésre és a végrehajtásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai vonatkoznak.
Az illeték mértékével és megfizetésével kapcsolatban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik.
A birtokvédelmi eljárásban hozott határozat elleni keresetet a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp) szabályai alapján kell benyújtani.
Az adatkezelésre és a végrehajtásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályai vonatkoznak.
Az illeték mértékével és megfizetésével kapcsolatban az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) rendelkezik.
II. Mikor kérhető birtokvédelem?
A Ptk. szerint a birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják. Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól. A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
A fentiek alapján, amennyiben a sérelmezett birtokállapot több mint egy éve alakult ki, jegyzői birtokvédelem nem vehető igénybe. Akkor sem kérhető a jegyzőtől birtokvédelem, ha birtokláshoz való jogosultság is vitás, mivel a jegyző kizárólag a birtoklás ténye alapján határoz. Ezekben az esetekben a bírósághoz kell fordulni a birtokvédelem elnyerése érdekében.
A fentiek alapján, amennyiben a sérelmezett birtokállapot több mint egy éve alakult ki, jegyzői birtokvédelem nem vehető igénybe. Akkor sem kérhető a jegyzőtől birtokvédelem, ha birtokláshoz való jogosultság is vitás, mivel a jegyző kizárólag a birtoklás ténye alapján határoz. Ezekben az esetekben a bírósághoz kell fordulni a birtokvédelem elnyerése érdekében.
III. A jegyzőhöz benyújtandó kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:
- A birtokvédelmet kérő nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, aláírását,
- Annak a félnek a nevét, továbbá lakcímét vagy székhelyét, akivel szemben a birtokvédelmet kérik (a továbbiakban: ellenérdekű fél),
- A birtokvédelmi eljárás megindításának alapjául szolgáló tényállás ismertetését, - ideértve a cselekmény leírását -, a birtokvitával érintett dolog megjelölését,
- A jegyző illetékességét megalapozó tények megjelölését, a birtoksértő magatartás elkövetésének helyére történő utalást,
- A birtoksértés időpontjára történő utalást,
- A jegyző döntésére irányuló kifejezett kérelmet.
Az Itv. 29. § (1) bekezdése értelmében az első fokú közigazgatási hatósági eljárásért 3000 forint illetéket kell fizetni.
IV. Alapelvek a birtokvédelmi eljárásban:
A felek a birtokvédelmi eljárás során kötelesek jóhiszeműen eljárni.
A jegyző a birtokvédelmi eljárás során biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget; indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését; elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását; a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést; a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét; valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.
A jegyző a birtokvédelmi eljárás során biztosítja a törvény előtti egyenlőséget, valamint a felek közötti esélyegyenlőséget; indokolatlan megkülönböztetés és részrehajlás nélkül jár el, biztosítva a birtokvita pártatlan eldöntését; elősegíti az eljárásban részt vevő felek jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlását; a szakszerűség, az egyszerűség és a felekkel való együttműködés követelményeinek betartásával biztosítja a tisztességes ügyintézést; a költségtakarékosság és a hatékonyság követelményeinek figyelembevételével szervezi meg a tevékenységét; valamely fél jogát és jogos érdekét csak a másik fél jogának, jogos érdekének védelméhez szükséges mértékben korlátozza.
V. A birtokvédelmi eljárásban résztvevő felek jogai és kötelességei:
- A kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehetnek. (A tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékok az eljárási határidő – 15 nap - lejártát megelőző ötödik napig fogadhatóak be.)
- A felek helyett törvényes képviselő, vagy a törvényes képviselő által teljes bizonyító erejű magánokiratban vagy közokiratban meghatalmazott cselekvőképes személy, illetve a felek és képviselőjük együtt is eljárhatnak.
- A helyszíni szemle során a hatóság a tényállás tisztázása érdekében a birtokvita eldöntése szempontjából jelentőséggel bíró ingó vagy ingatlan megtekintését vagy személy magatartásának megfigyelését végezheti.
- A helyszíni szemle során a hatóság a megfigyelni kívánt ingatlanra beléphet, ott a birtokvitával összefüggő bármely iratot, tárgyat vagy munkafolyamatot megvizsgálhat, a szemle helyszínén tartózkodó személytől felvilágosítást kérhet, a helyszínről, az ingóról és ingatlanról fényképet vagy kép- és hangfelvételt készíthet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.
- Az ingó vagy ingatlan birtokosa a helyszíni szemle lefolytatását tűrni köteles.
- A bizonyítási eljárás során bármikor írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A hatóság a feleket egyidejűleg is meghallgathatja.
- A hatóságom a magyar nyelvet nem ismerő fél vagy tanú esetén tolmács, hallássérült, siketvak vagy beszédfogyatékos fél vagy tanú esetén jelnyelvi tolmács közreműködésével folytatja le az eljárást, amennyiben az a nyilatkozat vagy a tanúvallomás megtétele szempontjából szükséges.
- Az eljárás bármely szakaszában betekinthet – a határozat tervezete, valamint a zártan kezelt adatokat tartalmazó irat kivételével – az eljárás során keletkezett bármely iratba. A tanú a vallomását tartalmazó iratba tekinthet be. Az iratbetekintés során az eljárásban keletkezett iratról másolat készíthető vagy kérhető.
VI. A birtokvédelmi eljárás:
- A birtokvédelmi kérelmet annál a jegyzőnél lehet írásban vagy szóban előterjeszteni, amelynek illetékességi területén a birtoksértő magatartás megvalósul. A szóban előterjesztett kérelmet írásba kell foglalni.
- A jegyző a kérelmet és a csatolt bizonyítékokat az eljárás megindulásától számított három napon belül nyilatkozattétel céljából saját kézbesítője útján vagy személyesen átadott iratként kézbesíti, illetve elektronikusan vagy postai úton hivatalos iratként megküldi az ellenérdekű félnek.
- A jegyző az eljárás során tájékoztatja az eljárásban részt vevőket az eljárással kapcsolatos jogaikról és kötelezettségeikről
- Az ellenérdekű fél a kérelemben foglaltakra vonatkozóan írásban vagy szóban nyilatkozatot tehet. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.
- A jegyző a tényállás tisztázásához szükséges bizonyítékokat az eljárási határidő lejártát megelőző ötödik napig fogadja be, ezt követően a bizonyítási eljárást befejezi, és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján meghozza a határozatát.
- A jegyző határozattal elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja, ha a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján megalapozottnak találta.
- A jegyző a kérelmet határozattal elutasítja, ha
- a) a kérelemben foglaltakat a megismert bizonyítékok alapján nem találta megalapozottnak,
- b) megállapítja hatáskörének vagy illetékességének hiányát,
- c) valamely fél halála vagy a jogi személy jogutód nélküli megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált,
- d) a birtokvédelmet kérő a kérelem valamely tartalmi elemére vonatkozóan nem nyilatkozott,
- e) a birtokvédelmet kérő az illetékfizetési kötelezettségének – az illetékekről szóló törvény szerinti felhívásban foglaltaknak megfelelően – nem tett eleget,
- f) a kérelmet nem az arra jogosult terjesztette elő,
- g) ha a birtokvédelmet kérő ugyanazon birtoksértő magatartásra vonatkozóan változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett kéri az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését, amely tekintetében jegyző a kérelmet érdemben már elbírálta, kivéve, ha az ügyre vonatkozóan új tény vagy új bizonyíték merül fel.
VII. Az eljárási határidők:
Az eljárási határidő az illeték lerovásával együtt benyújtott kérelem jegyzőhöz történő megérkezését, vagy a kérelem benyújtását követően megfizetett illeték lerovásának igazolását követő napon kezdődik. A birtokvédelmi eljárást a jegyző tizenöt napon belül folytatja le.
Az eljárási határidőbe nem számít bele:
Az eljárási határidőbe nem számít bele:
- az ellenérdekű fél jegyzői megkeresése hivatalos iratként való postára adásának napjától annak kézbesítéséig vagy a megkeresés jegyzőhöz történő visszaérkezéséig terjedő időtartam,
- az ellenérdekű fél jegyzői megkeresése kézbesítésétől az ellenérdekű fél nyilatkozatának megtételéig vagy az ellenérdekű fél írásbeli nyilatkozatának jegyzőhöz történő megérkezéséig terjedő legfeljebb nyolc napos időtartam.
VIII. A végrehajtás:
A birtokvédelem kérdésében hozott határozata végrehajtásáról a jegyző gondoskodik.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző gondoskodik. A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult. A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása iránt indult eljárásban a jegyző felügyeleti szerve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal.
A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. Ha a bíróság a határozat megváltoztatása iránt indított birtokvédelmi perben a keresetet elutasítja, a határozat végrehajtásáról – a hasznok, károk és költségek kivételével – a jegyző gondoskodik. A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtására irányuló eljárásban az Ákr. végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
A végrehajtási eljárásban hozott döntés elleni jogorvoslat elbírálására a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult. A birtokvédelmi határozatban foglalt kötelezettség végrehajtása iránt indult eljárásban a jegyző felügyeleti szerve az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal.
IX. Jogorvoslat a birtokvédelmi eljárásban:
A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
A fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Az elektronikus nyomtatvány a https://epapir.gov.hu/, saját ügyfélkapu igénybevételével lehetséges.
Ha a felperes a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre, és a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.
A bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.
Ha a felperes a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság hívja fel a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőt, hogy az iratokat digitalizált formában terjessze fel.
A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
Ha a fél a keresetlevél benyújtására megállapított határidőt elmulasztotta, igazolással élhet. Az igazolási kérelem tárgyában a bíróság határoz.
A fél vagy a képviselője a keresetlevelet, továbbá minden egyéb beadványt, okirati bizonyítékot és ezek mellékletét választása szerint elektronikus úton is benyújthatja. Az elektronikus nyomtatvány a https://epapir.gov.hu/, saját ügyfélkapu igénybevételével lehetséges.
Ha a felperes a keresetlevelet a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőnél terjeszti elő, a birtokvédelmi határozatot hozó jegyző köteles gondoskodni a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél elektronikusan került előterjesztésre, és a hozzá benyújtott keresetlevél és a mellékleteit képező papír alapú okiratok digitalizálásáról, valamint a papír alapú okiratok megőrzéséről, továbbá a határozat alapjául szolgáló ügy iratainak digitalizálásáról, ha a keresetlevél papír alapon került előterjesztésre.
A bíróság a felperessel való első kapcsolatfelvétel során papír alapon kézbesít. A kézbesítéssel egyidejűleg a bíróság felhívja a felperest arra, hogy ha elektronikus útra kötelezett, beadványait, okirati bizonyítékait kizárólag elektronikus úton nyújthatja be, és tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről.
Ha a felperes a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be, a bíróság hívja fel a birtokvédelmi határozatot hozó jegyzőt, hogy az iratokat digitalizált formában terjessze fel.
A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.

Jászberény Városi Önkormányzat
Cím: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18.
Postacím: 5101 Jászberény Pf.: 61.
Városunk