XXXIV. Csángó Fesztivál - Csángó Falu Moldvából
Három napig Csángó Falu költözött a Főtér sarkába, ahol az érdeklődő látogatók találkozhattak a moldvai csángó kultúrával. A Csángó Falu egy interaktív közösségi élőtérként működött, találkozási pontja, kiemelt helyszíne volt a fesztiválnak.
„Mert együtt, egyek vagyunk!” szól a jelmondat, ami már sokadik, a Csángó Fesztiválok idején megvalósuló Csángó Falu hagyományos szlogenje lett, jelképezve a moldvai magyarok összetartozását és az anyaországgal való kapcsolatát. Az interaktív helyszín pedig a Moldvában élő csángó magyarok kultúráját, népművészetét és hétköznapi életét bemutató különleges kiállítás és találkozás volt, amely közel hozta a látogatókhoz a csángók archaikus kultúráját, népviseletét és szokásait. A Csángó Falu a fesztivál teljes ideje alatt élő közösségi térként működött. Kelemen Gabriell az egész atyja, autentikus moldvai viseletben, lelkesen kalauzolta a betérőket és beszélt akár a keptár (moldvai csángó magyarok tradicionális, gazdagon díszített felsőruházata) ősi szimbólumairól, képírásjeleiről.
Az arra járók személyesen találkozhattak a Moldvából érkezett csángó emberekkel az „Élő csángó portán,” kötetlenül beszélgethettek velük és így megismerhették szokásaikat, hagyományaikat, mindennapi életüket, használati tárgyaikat és kulturális örökségüket. A néprajzi kiállítás anyaga, közte Harangozó Imre néprajzkutató Moldvában készült archív fotói, valamint eredeti használati tárgyak, szőttesek, viseletek engedtek betekintést a csángó világba. A moldvai Pusztina hagyományőrző zenészei autentikus csángó muzsikával és közös táncházzal várták a közönséget, ennek részeként Mihaela és a Pusztinai Kakasok adtak hangulatos koncertet.
Üde színfoltja volt ismét a fesztiválnak a Csángó Falu, ahol közelebb lehetett kerülni a magyarság ősi életformájának megismeréséhez és felejthetetlen élményt adtak a moldvai zenék és táncok.
duka
