XXXIII. Csángó Fesztivál – augusztus 6-10. - beharangozó

– Már az elmúlt évek fesztiváljainak a megkezdése előtt rendre arról kellett beszélnünk, hogy milyen nehéz a szükséges anyagiakat egy nagy rendezvény megrendezéséhez előteremteni. Ez az idei évben hogyan állt össze? 

–  Az év elején nagyjából már látjuk, ismerjük, hogy milyen lehetőségeink vannak. Felmérjük, hogy honnan, milyen támogatásra nyílik majd lehetőségünk, de mindig keressük az új forrásokat, támogatókat, szponzorokat is. Ezzel együtt nagyon nehezen jönnek össze a fesztivál megrendezéséhez szükséges anyagiak. Az idei évben most július elején derült csak ki az a magasabb támogatás, amit a központi, állami költségvetésből kapunk. Ugyan a városi támogatást és egy-két pályázatunk eredményét már tudtuk, a tavasz folyamán, de abból még nem tudtuk volna megrendezni a fesztivált. Előzetes tárgyalásokat folytattunk az állami támogatásról, s áprilisban-májusban már ígéretet is kaptunk, de az csak július elején lett biztos. Így aztán a fesztivál érdemleges szervezése csak a hónap elején tudott elkezdődni. A szállás, az étkezés s a szereplők vonatkozásában persze már korábban egyeztettünk, de bizony volt néhány olyan zenekar, akit szerettünk volna meghívni, de a bizonytalanság miatt máshol vállaltak ebben az időben fellépést. Így ők – teljesen érthető – nem kötelezték el magukat hozzánk. Így azután a program teljes kialakítása, a programfüzet elkészítése is csúszott. Két héttel a fesztivál kezdete előtt tudtuk leadni a műsorfüzet anyagát, amely a hétvégén már kikerül a nyomdából. A fesztivál szervezése kapcsán már év elején ismerni kellene a lehetőségeket, a támogatásokat, hogy a szervezés, majd a marketing tevékeny  is időben elkezdődhessen. Azt azért mindenképpen el kell mondanom, hogy új szponzorokat is sikerült találni az idei fesztiválra. Külön öröm, hogy volt, aki megkeresett bennünket, hogy szeretné támogatni a rendezvényt. Normális esetben egy fesztiváligazgató júniusban lemondja a fesztivált, ha ennyire bizonytalan a rendezés anyagi háttere. Én azért bíztam benne, hogy megkapjuk legalább azt az állami támogatást idén is, amivel tavaly is számolhattunk. A Covid után is nehéz volt újra megrendezni a Csángó Fesztivált, s ha most kihagyunk egy évet, akkor még nehezebb dolgunk lesz. A támogatási csatornákba való visszakerülés ugyanis nem lenne egyszerű. Én mindig azt remélem, hogy a következő évi szervezés könnyebb lesz. Egyébként az sem könnyíti meg a dolgunkat, hogy a szolgáltatások költségei erősen emelkedtek összeségében. Ehhez képest a támogatási összegünk a tavalyihoz képest nem emelkedett. Így pedig nagyon sakkozni kell még az utolsó pillanatban is, hogy mi is fér bele a költségvetésünkbe.

 – A Csángó Fesztivál kapcsán évről-évre visszatérő kérdése a nagyérdeműnek, hogy lesz, lesznek-e a fellépők között külföldi együttesek?

– A Covid előtti években rendre voltak külföldi együttesek fesztiválunkon, majd a Covid után változott a helyzet. Ahogy mi, úgy más együttesek sem nagyon mentek külföldre. Tavaly sikerült egy kolumbiai és egy mexikói csapatot is felléptetni nálunk. Ez úgy történt, hogy más hazai fesztiválokkal közösen hoztuk őket Magyarországra, mert csak 3-4 napra nem érdemes őket hazánkba utaztatni, s nem is jönnek ennyi időre. Tavaly a százhalombattaiakkal közösen sikerült a kolumbiaiakat és a mexikóiakat megnyerni a vendégszereplésre. Idén ez nem sikerült, mert a százhalombattaiak is ugyanazzal a bizonytalansággal számolhattak, mint mi. Egyébként Jászberény esetében az is igaz, hogy nem könnyű egy külföldi csapatot elhelyezni, mert a szálláslehetőségek igen korlátozottak. A nagyon minőségi szállással az anyagiak miatt nem tudunk számolni. A szálláslehetőségek egyébként a többi csoport számára is korlátozottak, Ezért vannak, akik inkább az éjszakai utazást választják haza. A nehézségek ellenére azért egy külföldi, török csoport szombaton és vasárnap ott lesz a fellépők között. Én értem, hogy a közönségnek a külföldi csoportok színes kavalkádja nagyon fontos, ám azt is el kell fogadni, hogy a fesztivál jellege nem ez. Itt a kisebbségben élők bemutatkozása – moldvai, gyimesi csángók, határon kívüli magyarság, hagyományőrző együttesek – az első számú szempont. Persze, ha van rá lehetőség, van rá pénz, akkor külföldi együttesek is színesíthetik a programot a Csángó Fesztiválon.

– Kik érkeznek a határon túli magyar területekről?

 –  Most nagyobb hangsúlyt fektettünk arra, hogy a moldvai, gyimesi csángóság jobban legyen reprezentálva. Ők nem csak létszámban lesznek többen, de minőségben is többet adnak majd. Azért, hogy ezt meg tudjuk tenni, bizonyos átcsoportosításra volt szükség a fesztivál költségvetésében. A moldvai csángók esetében például csak a szállítás több mint egy millió forint, s ehhez jön még a szállás és az étkezés költsége. Mivel róluk szól a fesztivál, így nem kérdés, hogy ezt meg kell tennünk. Természetesen Erdélyből is jönnek hagyományőrzők (Györgyfalva, Vajdakamarás, Magyarlapád). Itt lesz a Szászcsávási Zenekar és a Magyarpalatkai Banda is.

– Idén is lesz népművészeti vásár.

– Igen, közel 100 vásáros várja majd az érdeklődő közönséget. Ezzel kapcsolatban azt mindenképpen szükséges megjegyeznem, hogy a vásárosok nem jönnek el úgy, ha nem kapcsolódnak programok a vásárhoz. Ha például a főtéren nem lenne színpad, akkor ők nem jönnének, mert az érdeklődők nagy része a programok miatt jön a városközpontba, ahol azután természetesen megtekinti a népművészeti vásárt is. Minden egyes nap többlet kiadással jár, ezt is átkellett tekintenünk. Idén a népművészeti vásár pénteken délelőtt indul.

– A négy nap programjából melyek azok az események, melyeket külön is az érdeklődők figyelmébe ajánlasz?

– A nyitónapon a „Napom, napom, fényes napom” – Kodály Zoltánnak című előadással Kodály munkássága előtt tisztelgünk.  Pál István Szalonna rendezésében zenészeink azon területek népzenei anyagát dolgozták fel, amelyeken Kodály gyűjtött. A koreográfiák megalkotásánál is ezen területek tánckészletéből táplálkoztunk. Bartók egy-egy gyűjtése is feldolgozásra került, mivel Kodály és Bartók munkássága barátságuk révén sok egyezést mutat. A zenét a Pálházi Banda és a Zagyva Zenekar biztosítja majd a produkcióhoz. Azt gondolom, hogy nagyon szép, színes és érdekes előadást lát majd a közönség a Jászság Népi Együttes előadásában. Pénteken délután Nyisztor Ilona csángó énekes portréfilm bemutatójára hívnám fel a figyelmet, melynek helyszíne a Lehel Filmszínház lesz. Este pedig a Magyar Banda koncertjét lehet megtekinteni. Egy új, fiatal társulat, akiknek a pályája szépen ível fölfelé. Az autentikus folklór zenéből táplálkoznak, feldolgozzák, megújítják ezt a zenét. A fiatalok körében ez jelenleg nagyon sikeres, s nem csak a fiatalok, hanem az idősebbek számára is kellemes muzsika. Ők először szerepelnek a Csángó Fesztiválon és egyből egy nagy koncertre visszük őket a Szabadtéri Színpadra. Remélem, hogy nagyon sokan el tudnak jönni erre az előadásra. Az éjszaka folyamán a cigány zenei kultúrába kapunk betekintést, a táncházban a Ritmusa zenekar és Szászcsávási zenekar míg a főtéren Pachake Rom jóvoltából. Szombaton ezúttal is megrendezzük a fesztivál immár hagyományos táncos felvonulását. A főtéri színpadon pedig este három kiemelkedő gálaműsor követi majd egymást. Hat órakor a Táncpanoráma műsorában a magyarországi együttesek lépnek a közönség elé. Fél kilenckor lesz egy Muharay gála, melynek keretében a palóc vidék lesz bemutatva hagyományőrző együttesek részvételével. Egy órával később pedig moldvai és gyimesi csángók lépnek a színpadra. A Jászság Népi Együttes székházában Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák fognak muzsikálni.  Vasárnap még lesznek koncertek a főtéren. A Viganó Alapfokú Művészeti Iskola műsorát követi majd az esti Viszontlátásra, Jászberény! - gála, ahol a gyimesi csángók, az erdélyi hagyományőrzők, török csoport, hazai táncosok lépnek a közönség elé. Ez nyolctól tíz óráig tart, s a fesztivál lezárásaként jön majd a tűzijáték. Utóbbin is sokat gondolkodtunk, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben kell-e, vagy nem. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a tűzijáték sokak által várt programelem. Sikerült egy plusz szponzort is találnunk, aki megfinanszírozta ezt a látványosságot. Nem árt azzal sem tisztában lenni, hogy egy 10-12 perces tűzijáték nem kerül milliókba, mint ahogy ezt sokan gondolják. Nagyon szép tűzijátékot lehet már jóval kevesebb összegből is bemutatni.

 – Játszunk el a gondolattal, hogy a XXXIII. Csángó Fesztivál már lezajlott. A fesztivál igazgatója mikor, mivel lenne elégedett, ha értékelnie kellene a fesztivált? 

- Természetesen mindig az a célunk, hogy a rendezvény rendben megvalósuljon. Mi, amit lehetett, azt megtettük és megteszünk, mint mindig. Számomra az a legfontosabb, hogy mindenkinek pozitív legyen a fesztivál megítélése. Elégedett legyen az is, aki itt lakik, s az is, aki messzebbről jön. Menjenek úgy haza a fesztivál zárása után az emberek, hogy a következő fesztiválra is eljönnek. Ugyanakkor az is fontos, hogy a fellépők is úgy menjenek haza, hogy jó volt Jászberényben szerepelni, s szívesen visszajönnek jövőre is. Ha ez így lesz, akkor nagyon elégedettek leszünk kollégáimmal együtt, mert az a célunk, hogy mindenki jól érezze magát a Csángó Fesztiválon. Szórakoztatni akarunk, s a mai világban is megmutatni, hogy honnan jöttünk, hol vannak a gyökereink, s merre szeretnénk tartani.

(forrás: Berény Café)