Visszaadták a vizet a tájnak

Az előadás a Hajta mocsár rehabilitációját, a vizes élőhely visszaállítása érdekében végzett 2020. évi taj rekonstrukciós munkálatokat mutatta be. A folyamatban részt vevő és a területen természetvédelmi őrszolgálatot (a Duna – Ipoly Nemzeti Park keretében) ellátó Németh András tartott érdekes, informatív ismeretterjesztést.

A megvalósult projekt keretében visszaadták a vizet a tájnak. A Hajta-menti vizes élőhelyek kiterjedése a 60-as évek vízrendezését követően jelentősen lecsökkent. Ennek következtében a környező nádasok és rétterületek kiszáradásnak indultak, a vízhez kötődő élőlények területe pedig leszűkült.

A Hajta patak időszakos visszaduzzasztásával szabályozhatóvá vált a víz megtartása a területen, és a kotrási munkálatokkal több hektáros nyílt vizű tórendszer alakítottak ki. Ezáltal növelték és visszacsalogatják az itt fészkelő vízhez kötődő madarak állományát. A bíbicek, bakcsók, bölömbikák vagy a nagy kócsagok, nyári ludak és cigányrécék megfigyelésére jó lehetőséget kínál a táj rehabilitáció keretében, a Hajta mocsár szélén felépült új madárfigyelő torony. A terület rehabilitációjának köszönhetően várhatóan más vízhez kötődő védett fajok, pld. a lápi szitakötő, réti csík vagy a mocsári teknős állománya is növekedni fog. Sőt a vízellátottság stabilizálódásával számítanak a vidrák tartós megtelepedésére is.

A természetvédelmi célú beruházás nemcsak a vízi élőlények életfeltételeire, de a terület vízgazdálkodására, illetve a rekreációs lehetőségekre is kedvezően hat. Jelen pillanatban mindez víz nélkül nehézkes, de a szárazság sem tart örökké és a vizes élőhelyek pillanatok alatt újjá élednek.