Trianon 100 megemlékezés
A Nemzeti Összetartozás Napján, a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulóján, június 4-én délután tartottak megemlékezést, az Apponyi téren, a Trianoni emlékműnél.
Száz esztendeje írták alá a Párizs melletti Versailles Nagy Trianon-kastélyában az első világháborút lezáró békediktátumot, amely Magyarországtól elvette területe kétharmadát, lakossága több mint felét, és éppen tíz esztendeje, hogy az Országgyűlés döntése értelmében június 4-én az ország a nemzeti összetartozást ünnepli. Egy éve pedig a nemzeti összetartozás évévé vált 2020.
A béke feltételeit magyar részvétel nélkül határozták meg az 1919-ben kezdődött békekonferencián, amely arra irányult, hogy a világháborúban győztes nagyhatalmak Európa új térképét és rendjét felvázolják. A magyar véleményt először 1920. január 16-án fejthette ki a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert, merőben feleslegesen citálva népességi-etnikai viszonyokat, közjogi felállást. Májusban a magyar kormány a béketerv láttán azonnal lemondott, ezt követően Bénárd Ágoston népjóléti miniszterre és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követre maradt a feladat, hogy aláírja a dokumentumot - előbbi tiltakozásul nem ült asztalhoz az aláíráskor.
A megemlékezésre szép számmal gyűltek egybe a város lakosai. A Jászkerület által szervezet centenáriumi eseményen Vas Mária énekhangján Balogh József zongorakíséretével hallhattuk felvezetőként a Himnuszt és záróakkordként a Székely Himnuszt és a Szózatot. A történelmi eseményeket Antics István, a Lehel Vezér Gimnázium igazgatója elevenítette fel, beszélt az útról ami trianonhoz vezetett és a döntésről, majd annak máig ható következményeiről.
Az emlékezést koszorúzás zárta, melynek során a városvezetés, pártok, civil szervezetek és intézmények valamint magánszemélyek helyezték el az emlékezés virágait a szomorú évforduló kapcsán.
