Tavaszi ünnepkör
Vélhetően, a Húsvéti ünnepkör egykori elődje lehetett ez az időszak.
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25) előtt egy héttel kezdődik, a „meleget zsákban hozó” tavaszi szentekkel, Sándor, József, Benedek napjaival (március 18, 19 és 21). Egykor e napokat tartották a „Tavasz meghozójának”. A népi megfigyelések szerint, néhány napon belül a meleg időnek meg kell érkeznie. Ha hidegek-fagyosak voltak a napok, akkor azt már csak, a tél utolsó erőlködésének tudták be. Az ünnepkör május 1-én fejeződhetett be, egykoron.
Ilyenkor illett megfürödni és tiszta ruhát ölteni a közelgő tavasz tiszteletére. Sokfelé a Józsefeket is (a Sándorokkal együtt) a helyi ivóban köszöntötték, vagy a szőlőhelyi pincékben ünnepelték.
Ha e napokban megdördült az ég, akkor az aratás idejére jégesőt vártak, viszont jó bort jelzett az őszre. Ha szivárvány jelent meg az égen, az bőséges aratást ígért. Jászdózsán a fehér bab vetőnapját ekkor tartották, hogy jobb legyen a termés.
Hagyomány szerint, e napokra esett a tavaszi nap-éj egyenlőség ideje. Ilyenkor került sor némely ősi rítus-maradvány felelevenítésére, úgymint: napnyugta után kivonulás a természetbe, tűzgyújtás és körtánc, közös étkezés és mulatozás, jóslás és varázslás. Azt mesélték, hogy a Sötétség Ura ekkor adja át uralmát a Világosság Urának.
