Remek rituálé

A bandával együtt öregedett, zenéjüket kedvelők sokasága érkezett a ritka alkalomra, hogy a még 1988-ban alakult, tagcseréket megélt, ’93-ban feloszlott, majd 2016-ban, újra felfedezve az együtt zenélés örömét, azóta ismét koncertező formáció fellépését hallhassa, láthassa és tombolhasson.

Akik ezen az estén összegyűltek, tudják mi az a magnókazetta és talán relikviaként ott van a vitrinjükben a Rituális Rémtettek egyetlen ilyen 1991-ben megjelent hanghordozója. Egy kazettás magnó manapság még nagyobb kuriózum lehetne, amiben lájátszható volna a Rituálé című MC. Az azon rögzített tíz szám a csapat talán legismertebb és legkedveltebb zeneszámai, ez az egykori gyűjtemény adta a műsor gerincét és a fiatalosan középkorú közönség éppen ezeket akarta. No meg felidézni egy jó órára, a harminc esztendővel ez előtti alter koncert élményeket. Az első taktusoktól együtt lüktettek a zenekarral, táncoltak, csápoltak és teli torokból harsogták a szövegcentrikus dalokat. Ez alkalommal a banda műsorának szeretetén túl, egy, a már említett kazettából az elmúlt évben készült exkluzív vinyl LP-ért is lehetett villázni, amit az együttes ajánlott fel a koncerten legaktívabb és számukra attraktív rajongónak. A Rituális Rémtettek zenéje a tömegfogyasztásba kevésbé illeszkedő, de letisztult hangszerelésű muzsika, ami igen szerethető még ma is. Energiák hatották át a mozi galériát, a publikum eleje együtt integet, a falakat támasztó, fotelekben helyét foglaló része átszellemülten tapsol és nem engedik el a Rituálist, ráadást kérnek mámorosan. A legjobb nóták újra szólnak, a közönség a gomolygásba beleveszett, közben az LP  gazdára talál, Anna emeli a magasba és jaj milyen kár, hogy véget ért…

duka