Programsorozat a fejedelem születésének évfordulóján
II. Rákóczi Ferenc fejedelem születésének 350. évfordulója alkalmából nagyszabású kulturális programsorozat indult Magyarországon és a határokon túl, Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme címmel. Ennek egyik kiemelkedő eseményét március 27-én, a vezérlő fejedelem születésének napján tartották, több helyszínen az országban, köztük Jászberényben is.
A Rákóczi 350 – A szabadság fejedelme című emlékév célja, hogy felidézze a fejedelem életútját, a Rákóczi-szabadságharc eseményeit, valamint bemutassa a máig élő hagyományokat. II. Rákóczi Ferenc születésének emléknapján, március 27-én, pénteken, a Hagyományok Háza kezdeményezésére összesen 26 helyszínen valósultak meg programok, a néphagyományokhoz és a kuruc korszak emlékezetéhez kapcsolódóan. Ez alkalommal városunkban történelmi városnéző sétával, koszorúzással és kivételes, emlékező gálaműsorral tisztelegtek a szabadságharc vezéralakja előtt.
Számos legenda, hiedelem él századok óta II. Rákóczi Ferenc és a jászok kapcsolatáról, hiszen az itt élők már az elején csatlakoztak, támogatták az 1703-ban kezdődött szabadságharcot és a nagyságos fejedelmet. Erre jó okuk volt, ugyanis a Habsburgok eladták a Jászságot és a két Kunságot 1702-ben, ezzel a korábban megszerzett jogaikat sértették, így örömmel kapcsolódtak a kurucokhoz. A Jászság kiemelt szerepet játszott a kuruc seregek ellátásában, biztosítva a takarmányt, gabonát, élelmet és a lovakat, ami hatalmas áldozatot kívánt, Jászberény pedig stratégiai központ volt. A jászok kapitánya, Szentmiklósi János vezetésével létrehozták a híres „Jászezer” nevű katonai egységet. II. Rákóczi Ferenc több alkalommal járt Jászberényben tanácskozni támogatóival, az 1710-es esztendőben hosszú időt töltött itt, a kutatások szerint a mai OTP Bank környékén állt tábora. A jászok hűsége a szabadságharc végéig kitartott, a Jászság a kuruc mozgalom egyik biztos bázisa volt, és a fejedelem legendás alakká vált a jászok köreiben, sokan „örökéletűnek” tartották. A néphit szerint, ha a szél zörgette az ablakot, azt mondták, Rákóczi hívja a jászokat harcba.
Ezért kapta március 27-én az emlékező gálaműsor a Rákóczi kopogtat címet, mely összeállítás a jászok és Rákóczi kapcsolatát idézte meg prózával, énekkel, zenével és elsősorban táncokkal. Mesélő narrátorként László Márk beszélte el az akkor történteket, Bolla János kuruc nótákat énekelt Csávás Attila tárogatón játszott hangjaival kísérve. A Jászsági Hagyományőrző Egylet életképekben idézte meg a kort, a Jászság Népi Együttes szemléletes tánckoreográfiákban vezette végig a nézőket a histórián, amihez Nyitrai Tamás és zenekara muzsikált, és Csicsmann Dániel énekelt.
Mindezeket megelőzően, még a délutánban, koszorúk kerültek a Jász Fogadó épületén található Rákóczi-emléktábla alá. Az ottani ünnepségen Bolla János emeritus jászkapitány énekelt kuruc dalokat, majd Joósz Attila nyugállományú őrnagy II. Rákóczi Ferenc életéről, szabadságharcának történetéről emlékezett meg.
Az emléknap délelőttjén történelmi városjárás zajlott Rákóczi nyomában, Hortiné dr. Bathó Edit etnográfus, nyugalmazott múzeumigazgató és Bús Béláné nyugalmazott pedagógus vezetésével, a Nagyboldogasszony-főtemplom és a Jász Fogadó Rákóczi-emléktáblája helyszíneken.
A Rákóczi 350 kezdeményezés közösségi élményeken keresztül mutatta meg II. Rákóczi Ferenc alakját és a kuruc hagyományokat, melyek részei a magyar kulturális emlékezetnek.
DG
