Nemzeti Összetartozás Napja

Ahogy országszerte és határainkon túl, a magyar lakta településeken, úgy városunkban is minden év június 4-én a trianoni békeszerződés aláírásának kapcsán emlékezünk arra a napra, amikor aláírták azt a békediktátumot, amely hazánkat minden tekintetben megcsonkította. Az idei emléknapon, csütörtök délután a Trianon 1920 emlékműnél Németh Zsófia, a Jászsági Gróf Apponyi Albert Általános Iskola és AMI főigazgató-helyettese mondott beszédet. A rendezvényen közreműködött Bíró-Sipos Karina énekes és Keskeny Richárd zongoraművész.

.– Magyarországnak egyetlen nagyhatalommal sem volt konfliktusa, de közöttük olyan sem akadt, aki érdekének tekintette volna, hogy a magyar érdekek mellett komolyan síkraszálljon – jelentette ki a szónok, aki megjegyezte, hogy hiába tett meg mindent a magyar delegáció vezetőjeként Gróf Apponyi Albert, Jászberény országgyűlési képviselője, hogy meggyőzze a tárgyaló feleket a magyar fél igazáról, védőbeszéde süket fülekre talált.

– Ezen a napon, 105 évvel ezelőtt, az ország gyászolt, feketébe öltözött. A zászlókat félárbócra eresztették, az újságok gyászkeretekben jelentek meg, az üzletek többsége, az iskolák, a hivatalok zárva voltak. A fővárosban és mindenütt Magyarországon zúgtak a harangok. A magyarok öt percig csak csendben álltak. A veszteséget, a megaláztatást, a törvénnyé tett törvénytelenséget egyetlen magyar sem tudta feldolgozni – mondta a szónok, aki szerint a mi feladatunk, hogy bekössük a sebeket, bebizonyítsuk a világnak, hogy nekünk magyaroknak, határoktól függetlenül közös gyökereink vannak, melyekbe a legnagyobb vihar esetén is magabiztosan kapaszkodhatunk.

– Trianon nem a vég, a feledés nem cél, 1920. június 4-e a magyarság számára az igazságtalanság és a reményvesztettség napja lett. A Magyar Országgyűlés 2010. évi 45. törvényével kimondta, hogy a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme. A Nemzeti Összetartozás Napja ma már nem a gyásznapot jelenti, hanem sokkal inkább az újrakezdés ünnepe. Rajtunk múlik, hogy képesek vagyunk-e kilépni a sérelmek bűvköréből, elfogadva a megváltoztathatatlant, ám nem feladva, hanem megerősítve a magyarság összetartozásának természetes érzését. Mert a hazát nem a térképen kell keresni, hanem a szívben és a lélekben. A fejünk felett áthúzhatták az országhatárokat, ám ennek ellenére ma is élő Szabó Dezső gondolata: „Minden magyar felelős, minden magyarért.” – zárta emlékező beszédét Németh Zsófia.

Ahogy az előző években, úgy most is elhelyezték a megemlékezők a kegyelet koszorút az emlékműnél. A Jászberény Városi Önkormányzat és Polgármesteri Hivatal mellett a pártok helyi szervezetei és a Jász Múzeum képviselői is koszorúztak a Nemzeti Összetartozás Napján a jászberényi Trianon 1920 emlékműnél.

forrás: Berény Café