Májusban, az Áprilisi táj című olajkép, A hónap műtárgya
A képzőművészeti sorozat e havi bemutatóján, május 8-án, a Szikra Galériában, a Jászladányi születésű Orosz Gellért festőművész nagybányai stílusú, plein-air alkotását ismerhette meg a közönség, habár festészetének eredetisége absztrakt munkáiban rejlik. Az esemény egyben megemlékezés is volt az alkotó születésének 105. évfordulójáról.
A már megszokott komolyzenei felvezetést, ráhangolódást a Palotásy János Zeneiskola növendékeinek hangszeres játéka adta. A festő életútjáról és művészetéről Metykó Béla helytörténeti kutató tartott átfogó, érdekes előadást.
Orosz Gellért jászladányi ötholdas parasztember gyermeke. A tehetséges fiút az Iparrajziskolába íratják a fővárosban. A háborús idők közepén került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Szőnyi István és Barcsay Jenő növendéke, később Barcsay mellett tanársegédként tevékenykedett. Országos kiállításoknak rendszeres résztvevője, melyeken kezdetben figurális festményekkel jelentkezett. Pályakezdésekor a négyesfogatnak nevezett művészetitársaságot Nuridsány Zoltánnal, Jánossy Ferenccel, Sugár Gyulával alkották közösen és kísérletet tettek a modern művészet és a szocreál összehangolására. A Kassák Lajos köré szerveződő progresszív művészek által szervezett összejövetelek állandó résztvevője és Kassákkal közösen állított ki a Csehszlovákiában, a magyar nonfiguratív műveket bemutató nagysikerű tárlaton.
A főiskola első éveitől datálható absztrakt művészetében eleinte a lírai konstruktivizmus, majd a majd a konstruktív szürreális jelleg dominál. A hatvanas évek elején expresszív irányba tér el és tassisztikus munkákat készít, később az évtized közepétől újból konstruktív műveket alkot, szigorúan geometrikus struktúrájú kompozíciókat.
Az ötvenes évektől a művészet terén is megnyilvánuló zsarnokság hatására absztrakt, bátor kísérletezésű művei a műtermi magány csendjére ítéltettek. A kilencvenes évekig a műtermi dobogó mögé rejtett alkotások, melyek az elmúlt 40 év alatt nem kerülhettek bemutatásra, egy sokszínű, egyéni hangú, a nyugati művészettel mindvégig lépést tartó, gazdag életművet rejtettek.
Orosz Gellért tragikus sorsú, nem megfelelően értékelt alkotó volt, több vonalon futó, kiérlelt absztrakt festészete fontos szerepet játszhatott volna kora magyar művészetében.
