Különböző képpen látták ugyanazt
A sorban a 31. Art Camp ért véget augusztus 19-én a záró kiállítás megnyitásával és az azt követő Kampec Dolores koncerttel a Lehel Film Színházban. Az ez alkalommal összművészeti találkozó és alkotótelepnek nevezett kortárs művészeti esemény és a hozzá kapcsolódó programok helyszíne a Főnix Műhelyház volt.
Öt esztendeje volt a harmincadik Art Camp, a világjárványnak nevezett időszak alatt és az azt követő években elmaradtak az alkotótáborok. Időközben az addigi alkotó évekre emlékező, az ott készült művekből válogatott kiállítással, az Art Camp szellemisége visszatért a városba. Tavaly, Átfedések - Átjárások címmel új helyszínen és tematikával rendeztek művésztelepet, idén pedig úgy határoztak a szervezők, hogy folytatják a három évtizedes hagyományt és megkezdik a második harminc évet az Art Camp történetében. Mindezeket Góg Zoltán a Jászkerület munkatársa mondta el a záró kiállítás megnyitójára egybegyűlteknek, aki Nagy Zopán költő, író, fotográfussal karöltve szervezője volt kortárs művészeti rendezvénynek. A városból, a kistérségből, az ország több pontjáról hívtak meg művészeket és nemzetközivé tette az eseményt a lengyel testvértelepülésről, Sucha Beskidzkából érkezett alkotó. A sokéves hagyományt követve, a közös alkotáshoz a hívószóként a szimultán szolgált ez alkalommal, Zopán ötletéből. A latin eredetű kifejezés jelentése egyidejűség, amikor egyszerre csinálunk többféle dolgot technikailag és szellemileg is.
A szimultaneitás gondolatát használva mondta el kiállításmegnyitó megszólalását Fazekas Réka művészeti író, aki maga is részese volt az alkotófolyamatnak. Különféle technikákkal készített és installált munkák láthatók, az egykori artézi és kádfürdő épületében, ami ma egy filmszínház, a jelenség önmagában hordozza a szimultaneitás eszmeiségét. Az alkotási folyamatok színtere is szimbolikus, a művészek a Főnix Műhelyházban alkottak, épület névadója a főnix madár önmagában hordozza a feltámadás szimbólumát, jelezve azt az eseményt, amit a művésztelep az utóbbi időkben átélt. Most éppen 13 művész alkotott együtt, és ez volt a 31. Art Camp, a hármas és az egyes szám felcserélődése, ismétlődése is hordoz egyfajta misztikumot és szimultaneitást. A művésztelepen való alkotás szituációja önmagában is felmutatja az egymásmellettiség gesztusát, hiszen az év többi részében egymástól távol élő alkotok most egy közös térben, egymásra hangolva, egymást inspirálva alkottak.
A kiállított művek technikailag sokfélék, azokban gyakran egyidejűleg jelennek meg a különböző alkotási módok a főképpen nonfiguratív, absztrakt munkák mellett, figuratívakat is találunk, illetve a kettő közötti átmeneteket, határátlépéseket. A választott technológiák sokfélék, azok gyakran egymás mellett mutatkoznak, némelyek a klasszikus táblaképfestészet hagyományát követve, olajjal vagy akrillal, vászonra, papírra vagy faládára készültek, de találunk vegyes technikájú műveket, fluoreszkáló festékkel készült részletet, papír alapú grafikai alkotásokat, linómetszetet, kollázsokat, plexire készült művet, live boxot és fotográfiákat.
A számos különféle technika jól megfér egymással, harmonikus összhangot alkotnak, amit nem csupán a közös tematika tart össze, de az együtt alkotás öröme is. Mindenki egyéni utakat követve értelmezte a felvetett témát, valamennyien különböző képpen látják ugyanazt, mégis közös a bennük feltűnő gondolatiság. A kiállított munkák térben egymás mellé kerültek így sokféleképpen léphetnek párbeszédbe egymással, hogy reagáljanak a témára.
Az alkotásokban fellelhető belső mélységek, lelkitartalmak, üzenetek a szimultán mutatkozó értékek felől interpretálhatóak, a belőlük kiinduló távlatok tovább mutatnak az alkotások képi világán és minden esetben tovább gondolásra késztetnek.
Nézze meg a mozi galérián a 31. Art Camp alkalmával készült kortárs alkotásokat, engedje, hogy gondolatokat fogalmazzanak meg elméjében, mindezt október közepéig megteheti.
duka
