Kartársak kortárs kiállítása
Csomópont címmel nyitottak kortárs művészeti kiállítást a Főnix Műhelyházban, szeptember 4-én délután. Egykor a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, egy időben tanuló társaság - különböző vizuális utat bejárt és abban tevékenykedő, kiteljesedő -, hat fiatal művész alkotásai láthatók a tárlaton.
„Előzménye van ennek a kiállításnak és van egy párhuzam is” - kezdte köszöntőjét Góg Zoltán, a tárlat rendezője. Történetesen tavasszal, ugyanebben a térben, a Pécsi Tudományegyetem Sepsiszentgyörgyi Tanszék hat oktatójának volt kiállítása, most pedig egy fiatalabb generáció, szintén hat művésze mutatkozik be, akikben szintén a Pécsi művészeti kar a közös tér és még az idő is közös, a 2010-es évek első fele. Az alkotók, a jászberényi illetőségű Bíró Boglárka, mellett, Lukács Ildikó, Donka Péter, Nagy Lilla, Szabó Barbara, Balassa Boglárka, szétszóródott ugyan a világ pontjain, de a közöttük lévő korábbi kötés életre hívta a kiállítást. Ennek gondolatiságát fogalmazta meg Lukács Ildikó néhány mondatban:
„A közös tárlat abból a vágyból született, hogy találkozzunk. Olyan emberek randevúja ez, akiket több különböző szál fűz egymáshoz, legyen ez vékony, de erős, mint a pókháló, vagy kötél, az évek sodrásától gyarapodva. Egy ideje fizikálisan távol került a kiállító hat ember, de ez nem jelentett lelki vagy művészeti elszakadást, mondhatjuk úgy is mindenki őriz a másiktól egy kis darabot. A kiállított munkák tűnhetnek különbözőnek, akár távolinak is egymástól, mégis összeköti őket az évek során megtapasztalt közösség, az együtt átélt élmények, tapasztalatok és egyfajta gravitáció, belűről fakadó vonzódás, ami a különbözőpályákon mozgó bolygókat egyben tartja. Egy csomópont, mely biztosítékot jelent, hogy bármi is jöjjön létre ezen a találkán, az nem lehet rossz!”
Rajna Nóra újságíró, az alkotások ihlette szinopszisát egy rövid novellában írta, hozzátéve abban magát, valamint tollforgató művészetét és az írás felolvasásával nyitotta meg az egyedi tárlatot. A művészeti esemény plakátját adta a kiindulópontot számára, ami a metróhálózatok alagútjait juttatta eszébe és ezt fűzte tovább, ahol a megállók az alkotók művei, ahová mi szemlélők, a csomópontban kapcsolódhatunk.
Ezt a népes közönség meg is tette, akiknek képekben és a műalkotásokban való elmerülését Galsi Olga (Olgae) gitárzenéje és éneke kísérte.
A kiállítás szeptember végéig tekinthető meg.
