Interjú eredményekről és tervekről a főépítésszel
Alvári Csaba 2007-ben lett Jászberény város főépítésze. Akkor heti két nap látta el ezt a feladatot, s mellette egy építész irodánál tervezőként is dolgozott. Majd 2019-től már heti három, időnként, hosszú nap (hétfő, szerda, csütörtök) dolgozik mint főépítész, miközben már saját cégét is igazgatja. Sokéves ismeretségünk okán közvetlenebb formában készült az alábbi interjú, melyben az elmúlt 16 évről, az eredményekről, a jelenről és a jövőbeni feladatokról is beszélgettünk.
- Mekkora előny volt az számodra, amikor eldöntötted, hogy pályázol a jászberényi főépítészi posztra, hogy jászberényiként jó helyismerettel rendelkeztél?
– Mindenféleképpen előnyt jelentett, hiszen nekem nem kellett ismerkednem a várossal. Persze voltak olyan helyek, ahol gyerekként vagy ifjú emberként nem jártam, de a város nagy részét ismertem és a város fejlődését is ismertem. Miután elmentem innen tanulni, akkor is rendszeresen hazajártam, s így képben voltam, hogy mi történik itt. Ahova gyerekkoromba például focizni jártunk Jásztelek felé az üres placcra, a tsz pályájára, ott most lakótelep és ipari terület van. Nekem kifejezetten nagy előnyt jelentett, hogy innen származom.
- Tizenhat év telt el 2007 óta telt el. Ez egy város életében nem hosszú idő. Egy városkép átalakítására nagyon sok pénz és hosszabb idő kell. Mi történt az elmúlt 16 évben Jászberényben?
– Jó a megfogalmazás, mert ahhoz, hogy egy városkép úgy alakuljon, ahogy azt egy főépítész elképzeli, bizony sok pénz és hosszabb idő is kell. No, meg közös akarat, s egymás meggyőzése, hogy mi legyen a fő irány. Természetesen a főépítész nem egy személyben dönti el, hogy mi legyen az irány, hanem javaslatokat tesz, s ha ezeket sikerül elfogadtatni, akkor az az irány kijelölhető. Úgy gondolom, hogy itt, Jászberényben a kezdetektől volt egy olyan közös nevező mindenkivel – ez a mai napi igaz -, hogy milyen irányt kellene követni. Szakmai szempontból azt mondhatom, hogy az én részem maximálisan benne van abban a fejlődési pályában, amely számomra már kirajzolódik városi szinten. Kifejezetten örülök, hogy nem kellett ebben nagy kompromisszumokat kötni. Az egyik legfontosabbnak tartom a következetességet. Hogy ez mit jelent? Például, ha valamit eldöntünk és annak egy részét sikerül megvalósítanunk – lásd városközpont -, akkor az kifejezetten rossz, ha a folytatásban megváltoztatjuk az álláspontunkat és más irányt szeretnénk követni. E mellett nagyon fontos még az egységes szemlélet. Minden kérdésben ezt próbálom végig vinni. A leglátványosabb, ami az elmúlt másfél évtizedben történt, az a közterületek fejlesztése: a Promenád, a Fürdő utcai park, buszpályaudvar, a vasúti pályaudvar környezete, a főbb utakra, amelyek még korábban megújultak, megépült az elkerülőút, elkészült a Zagyva part sétány, Kőhíd felújítása és sok más is előre vitte a városképet. Legutóbb az óvoda és bölcsőde fejlesztéseket említeném, melyek nagyon fontosak voltak. Befejeződött a Suba öbölben a csapadékvíz-hálózat fejlesztése, s ilyet tervezünk a Váltó utca környékére is. Természetesen sok tennivalónk van még, de azon vagyunk, hogy mielőbb próbáljunk a lehető legtöbb területen előbbre lépni.
– Mire vagy a legbüszkébb az elmúlt 16 évből?
– Nehéz egy-két dolgot, fejlesztést kiemelni. Az egyik talán, amire büszke lehetek az az a következetesség, amit mindig próbálok érvényesíteni, az működőképes. Természetesen mindig lehetnek apróbb hibapontok, de a következetesség nagyon fontos a munkámban. Ha egy-egy helyszínt kellene megneveznem, amely jól sikerül s büszkeséggel tölt el, akkor ismételnem kell magam: Zagyvaparti sétány, a vasúti pályaudvar környéke, a buszpályaudvar, kisebb jelentőségű, de fontos a Tulipános híd, a Thököly úti parkoló. Én ide sorolom azt a fejlődést, fejlesztést is, ami a Lehel vezér tér környezetében zajlik. A közbenső téren ugyan még van feladatunk bőven, de a környező utcák már megújultak, illetve éppen most történik – Táncsics, Mészáros Lázár, Réz utca - a fejlesztésük. Az utóbbi egy évtizedben a főtéren sikerült olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyek jó alapot adnak a munka folytatásra. Amennyiben a főtér fejlesztését be is tudjuk fejezni, s én még mindig itt leszek, akkor erre igazán büszkék lehetünk majd.
– Jelenleg mi a legfontosabb feladat a városkép alakítása során? Mi az, ami főépítészként a leginkább foglalkoztat
– Mint főépítészt, számos párhuzamos dolog foglalkoztat, hiszen számos kisebb-nagyobb projekt zajlik. Az egyik legnagyobb feladatunk jelenleg a Tiszti Klub felújításához kapcsolódik. A tervek most készülnek, s várhatóan az év végére készen is lesznek. Ez egy nagyon jelentős beruházása lesz a városnak, és igencsak jót fog tenni az épületnek és annak a saroknak is. Fontos, hogy egy ilyen nagyon lelakott épület megújul. Amennyiben a Malom ügyben előbbre tudunk lépni, az is sokat jelent majd. Ugye jelenleg az a terv, hogy zeneiskola lesz ott kialakítva. Testületi döntés van erről, s készülnek a tervek. Nagyon jót tenne az elkezdett beruházásnak is, ha ott zeneiskola lenne, ahogy a mostani zeneiskolának is jó lenne, ha méltó helyre költözhetne. Az év végére eljuthatunk odáig, hogy végleges tervekkel rendelkezünk. Mondhatnám, hogy ez a két legnagyobb projekt és sok kisebben is dolgozunk. A városképet alapvetően befolyásoló munkák folynak a városháza környezetében, ahol utcák, utak újulnak meg. Kész kerékpárút építési terveink is vannak, jelesül a Hatvani úti kerékpárút megépítésével egy kerékpárút kör jöhetne létre. Ez is nagyon komoly fejlesztés lenne. Rendszeresen visszatérő téma, hogy az épületek előtti közterületek gondozása mindig a lakók feladata. Ha ezt valaki alakítani akarja, akkor ehhez mindig engedélyt kell kérnie. A hivatalban tudjuk egyeztetni, hogy ki, mit szeretne, s mi mit javaslunk ennek kapcsán számára. Nem kell nagy dolgokra gondolni, de nagyon fontosak ezek az egyeztetések, mert nekem, mint főépítésznek tudnom kell arról, hogy mi történik a közterületeken. Ügyelnem kell arra, hogy ne összevisszaság legyen a közterületeken, hanem egységes arculata legyen egy utcának, egy térnek, egy zöldterületnek. Ez közös érdekünk, ahogy az is, hogy tudjuk: ahogy az ország, úgy a város talajvízszintje is csökken. Ha saját gyermekeink, unokáink jövőjére gondolunk, akkor nekünk is tennünk kell valamit. A globális klímaváltozást nem nagyon tudjuk befolyásolni Jászberényben, de a mikroklímát igen. Ezért kérem mindenkitől, hogy ne burkolják le a komplett udvart és előkertet. Nagyon kell vigyáznunk ugyanis zöldfelületekre, amelyek esőzés során bizonyos mennyiségű vizet be tudnak fogadni. Nem jó az a gyakorlat, hogy minden vizet vezessünk el beton lefolyókban a városből. Az ugyanis nem jut el a talajvízig, s nem itt hasznosul. Ott ahol sok a zöld, egyébként a mikroklíma is hűvösebb. Ezért jó a sok-sok zöld növény. Ezért jók azok a burkolatok, amelyek vízáteresztőek, s így mi is a gyephézagos burkolatot szoktuk javasolni. Azért is fontos lenne egyébként, hogy bejöjjenek hozzánk mindazok, akik építkezni szeretnének, vagy valamilyen változtatást megvalósítani a környezetükbe, mert jelezni tudjuk számukra, hogy a városnak van egy helyi építési szabályzata és településképi rendelete is, melyeket Jászberény honlapján megtalálhatnak. Ezek ismeretében lehet megtervezni majd az elképzeléseket.
– Sok mindenről beszéltünk már, de egyről még nem. Az elmúlt három évben számos köztéri szobor rekonstrukciója, felújítása megtörtént.
– Így igaz. Egyébként a szoborfelújítások azóta is zajlanak, amióta itt vagyok. A legutolsó éppen a Szentháromság oszlop felújítása volt. Szerintem ez kifejezetten jól sikerült. Terveink között szerepel a Zagyvaparton a Fürdő utcai parkban lévő rokokó szobrok felújítása is. Annak idején a talapzatuk megújítása megtörtént, s a szobrokat is tisztították, de most itt az ideje a restaurálásuknak. Igen látványosra sikeredett a Bundás kút felújítása, de a Szent Imre herceg úton a Nepomuki Szent János szobra és annak környezete is megújult. Kifejezetten célunk a köztéri szobrok felújítása, megújítása.
– Játsszunk el a gondolattal, hogy 2026-ot írunk, s újra beszélgetnénk, mivel lennél elégedett? – Ha három év múlva ugyanitt beszélgetnénk, jó lenne azt elmondani, hogy sikeresen fejeztük be a városközponti utcák felújítását és tovább gondoltuk a városközpont további felújításának folyamatát is, hiszen az elkerülő út már készen van, s a belváros leterheltsége így csökkent. Jó lenne, ha három év múlva már eljutnánk oda, hogy tudjuk hogyan szeretnénk a főteret át- és kialakítani. Nagy felületről van szó és sok százmilliós költségről. Három év múlva már arról szeretnék beszélni, hogy mi a terv és mikorra fog elkészülni. Nagyon szeretnénk előrelépni a járdák felújítása terén, s nem csak a belváros területén, hanem a város más területein is. Jó lenne elmondani, hogy a kerékpárút hálózatunk is tovább fejlődőtt. A belső úthálózat megújítása is egy nagy falat, de szeretnék arról beszélgetni, hogy a Szövetkezet és a Kossuth utca, valamint a Jákóhalmi út burkolata is megújult.
– Jászberény elmúlt 16 éves történelme nem éppen arról szólt, hogy itt felhőtlen lett volna a mindekori városvezetés és ellenzéke viszonya. Érdekes módon ezek a csatározások nem érintették a főépítész személyét és igazán munkáját sem.
– Olykor viták mindenütt vannak, de én is azt érzékeltem, hogy a főépítész személyét a politika Jászberényben nem akarta kihasználni. Ezt kifejezetten jónak tartom, mert így a folytonosságot képviselhetem. Javaslataim, döntéseim során így szerencsére mindig szakmai döntéseket hozhatok. Nyilván mindezt egyeztetések is megelőzik.