1944-ben született Budapesten.

Gyermekkorában Jászárokszálláson élt. Középiskolai tanulmányait a jászberényi Lehel Vezér Gimnáziumban végezte, ahol 1972-től elismert matematika-fizika szakos tanárként dolgozott évtizedeken keresztül.

Egyetemi éveit a Szegedi Tudományegyetemen töltötte, ahol később a tanári doktorátusát is megszerezte.

Nyugdíjba vonulása előtti tíz évben a Jászberényi Főiskola Gyakorló Általános iskolájának igazgatójaként támogatta a város gyerekeinek oktatását.

Szakmai munkásságát az oktatás mellett aktív tudományos tevékenység kísérte, többek között az Eötvös Loránd Tudományos Társulat alelnöke, a Kísérleti Fizikai Intézet Munkatársa és a Csodák Palotájának alapító tagjaként.

Tanári munkájának mindvégig fontos része volt a tankönyvírás és a szakfelügyelet, illetve az oktatás minőségének fejlesztése.

A rendszerváltást követő 8 évben alpolgármesterként járult hozzá Jászberény város politikai megújulásához. Aktív részese volt a jászberényi testvérvárosi kapcsolatok kialakításának, a város infrastruktúra fejlesztésének.

Pályafutása során rengeteg tehetséges diákot segített céljaik elérésében. Közülük sokan sikeres mérnökké, orvossá, kutatóvá és tanárrá, jó emberré váltak, és máig szeretettel emlékeznek a közös tanulással töltött évekre.

Búcsúztatója június 18-án, 13 órakor, a Szent Imre temetőben lesz.

Ezt követően a hamvakat szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.