Gazdag elbeszélő képesség, eleven könnyedséggel

Gazdag elbeszélő képesség, eleven könnyedséggel
2021.05.11.

A Szikra Galéria képzőművészeti sorozata, A hónap műtárgya, májusban egy kevésbé ismert festő, B. Simon Ferenc Csoma-kert című olajképét választotta ki bemutatásra és egyben megemlékezésre, az alkotó születésének 115. évfordulójáról.

 

Az idősebbek közül valószínű sokan tudják hol is volt városunkban a Csoma-kert. Visszapörgetve az idő kerekét jónéhány évtizeddel, a ma Szikra Gálériának átalakított nagypolgári lakóház ablakán, ha kitekintenénk, éppen a Csoma-kertet láthatnánk. A terület Csoma Kálmán, a múlt század első felében itt élt főgimnáziumi tanár nevét viseli, aki Bathó kerti út 2. szám (ma Mártírok utca 6.) alatt lakott egykoron. A házhoz óriási telek tartozott, ami lenyúlt a Zagyváig, s még saját „kikötője”is volt. Az ingatlant 1955-ben kisajátították, államosították, telkekre osztották, melyekre felépítették a még ma is meglévő házakat.

 

Az alkotó, B. Simon Ferenc életéről, aki 1938-ban festményen örökíttette meg a Csoma-kertet, kevés irodalmi anyag lelhető fel. Jászberényben született 1906 májusában, Radimeczky Ilona és bethlenfalvi Simon Ferenc református lelkész harmadik gyermekeként. Egyedül nőtt fel, mert a két testvére korán meghalt. Már a jászberényi gimnáziumi évei alatt is festegetett, rajzolgatott. A szabadkézi rajzórákon Fenyves Adolf tanár úr vezetésével készültek munkái. Érettségi után szeretett volna bekerülni a Képzőművészeti Főiskolára. Szülei azonban nem támogatták e tervét, hanem elsősorban teológiára, vagy a Jogi Akadémiára akarták küldeni. Ő mégis ragaszkodott az elképzeléséhez, és sok idejét Szolnokon, valamint Kecskeméten, a festőtelepeken töltötte, ahol az ott munkálkodó művészek biztatására végül is jelentkezett a Képzőművészeti Főiskolára, ahová felvételt nyer. Elvégezte a rajztanári szakot, majd a festőművészeti szakon folytatta tanulmányait, többnyire kitűnő eredménnyel.

Sokszínű életet élt, szeretett sportolni, nyaranként teniszezett, trénerkedett, teniszütőket húrozott. Sokat úszott, és nagy hobbija volt a fotózás is. Eközben mindig is festegetett, de csak 1940-ben jött el számára egy jászberényi kiállítás lehetősége, ami közönségsikert hozott. Tagja volt a berényi Nyolcak csoportjának, akikkel ezután rendszeresen kiállított. 1942-ben saját kérésére kikerült a frontra, a szolgálat alatt - a kitüntető oklevelek rajzolása mellett -, lehetősége nyílt festeni is. Itt készültek levelezőlapokra rajzolt egyedi karikatúrái is. A sors Sályba vezérelte ahol hosszabb ideig élt és alkotott, itt ismerte meg feleségét Molnár Rozáliát. Életének utolsó éveiben Mezőkövesden vállalt rajztanári állást, de már sokat betegeskedett, amelynek következtében nagyon legyengült a szervezete. 1955-ben hunyt el tüdőgyulladásban, a miskolci kórházban. Síremléke Sályon, a református temetőben található.

Művészetét tömören jellemzi a következő idézet az 1940. március 9-i Jász Hírlapból: „Nyugtalan természetű, állandóan fejlődő, mindig újszerűséget kereső művész, aki soha sincs megelégedve az elért eredménnyel, hanem új és újabb ötleteivel, egészen egyéni elgondolásaival ejti bámulatba híveit.”

Csoma-kert című kartonra készült olajképe, egyedi módon, színrovátkákból van összeszőve. Sárga, kék, barna, s a zöldnek minden árnyalata megtalálható rajta. A palettán kikevert színek közvetlen ecsetvonásokkal kerültek a vászonra, oly biztonsággal, hogy utólagos javítások feleslegessé váltak. A festékcsíkok tisztán ragyogtatják magukat a feketealapon, ezáltal a beavatatlan szemlélőnek az az érzése támad, mintha a sokszáz színrovátka külön keretben élne.

Amint megtehetik, keressék fel a Szikra Galériát, hogy B. Simon Ferenc alkotását megnézve, részesei legyenek ennek a művészi élménynek is.

 

Demeter Gábor

 

Vissza
Jászberény A Jászság Fővárosa
Jászberény Városi Önkormányzat
Cím: 5100 Jászberény, Lehel vezér tér 18.
Postacím: 5101 Jászberény Pf.: 61.