Emlékezés az aradi vértanúk napján
Az 1849-es októberi gyásznap, 174. évfordulóján, városunkban a Városvédő és Szépítő Egyesület szervezte a megemlékezést.
Az 1848–1849-es szabadságharc leverését kegyetlen megtorlás követte. A közkatonák amnesztiát kaptak ugyan, de sokukat besorozták a császári seregbe, a magasabb rangú tisztek, tisztviselők pedig hadbíróság elé kerültek. A tárgyalások sorrendjét a „bűnösség” foka határozta meg. Elsőként a „főbűnösök”, Olmützben gróf Batthyány Lajos volt miniszterelnök, Aradon pedig a honvédsereg önálló seregtestet vezénylő főtisztjeinek perét folytatták le.
Batthyányt még 1849 januárjában letartóztatták, majd az olmützi törvényszék, felsőbb utasításra felségárulás vádjával kötél általi halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte.
Aradon 13 tábornokot és egy ezredest ítéltek halálra felségsértés és lázadás miatt. Az ítéletvégrehajtást, október 6-ára, a bécsi felkelés évfordulójára időzítették, amikor Aradon a magyar szabadságharc 13 honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét kivégezték.
Az 1849-es októberi gyásznap, 174. évfordulóján, a hagyományok szerint, városunkban a Városvédő és Szépítő Egyesület szervezi a megemlékezést, a közösség által a mártírok emlékére létesített emlékfasor mellett, a Zagyva partján. Az egybegyűlteket Bolla János, a civil szervezet elnöke, emeritus jászkapitány köszöntötte, majd Kiss Gábor, regnáló jászkapitány mondott emlékező beszédet. A megtorlás áldozataira emlékező énekekkel a Kossuth Népdalkör tagjai közreműködtek. Az esemény végén, a városvezetés mellett, közintézmények és civil szervezetek helyezték el koszorúikat, a mártírok neveit őrző emlékkő előtt.