Első alkalommal mutattak be akt festményt A hónap műtárgya képzőművészeti sorozatban, Thorma János:

Metykó Béla helytörténeti kutató előadását, Thorma János kisnemesi családból való a származásával indította, ami családfa kutatások alapján egészen 1620-ig vezethető vissza és a festőművész a kilencedik generáció, ami nyilvántartott. A Csopaki felvidéken voltak birtokaik és az 1600 évek végén költöztek Halasra és onnantól kezdve főbíró, és egyéb városi elöljárói címekkel rendelkeztek a család felmenői. Thorma Béla, adótisztviselő volt, aki feleségül vette egy másik nemesi családból származó Galántai Fekete Gizellát és az ő gyermekük, az április végén, éppen 155 éve született Thorma János. Ifjú kora egy részét Jászberényben töltötte, itt járt iskolába, ahol művészeti hajlamára, tehetségére, Németh Kelemen ferences szerzetes, főgimnáziumi tanár figyelt fel, aki maga is rajzolt, festett, sok képet készített. Valamivel később, már Nagybányán, Horváth Henrik rajtanár terelgette az alkotói pálya felé.

Csiszár Róbert, művészeti író, a Damjanich János Múzeum munkatársa, végig nézte a Szikra Galéria gyűjteményében található Thorma képeket és kiválasztotta az Akt kék drapéria előtt című alkotást. Ennek a galéria tulajdonosa, Szikra István örült, mert nem mutattak még be női aktot A hónap műtárgya sorozatában.

Az akt festmények általában meztelen embereket ábrázolnak, akik különböző testpozíciókban vannak, és többnyire érzelmi állapotokat jelenítenek meg. Ezek a művek gyakran az emberi test szépségét, a test és a lélek kapcsolatát feszegetik. Az akt festmények kihívást jelentenek a festők számára, mert a testek anatómiájának pontos ábrázolása nem egyszerű.

Az 1930-ban készült Thorma akt képről, Csiszár Róbert elmondta, az alkotó nagyon érdekes erőteljes kontrasztot alkalmazott, amivel kiemeli a női test szépségét, fényeit. Szépen megfestett többszörös kompozíciós elrendezést, szerkezetet látunk, aminek azért van jelentősége mert a kép egyik fele egy üres tér, és a legnehezebb megfesteni a semmit, a hátteret. Thormának sem volt ebben könnyű dolga, az egyik megoldás, amit alkalmazott az, hogy a kék drapéria ráncai mind-mind a modellre mutatnak. A hölgy elhelyezkedése egy tipikusan klasszikus beállításban, pózban látható és a művész az ő tekintetével próbálja kitöltetni, ellensúlyozni a teret, a kieső részt. Gyönyörű szép színes árnyékokkal dolgozik, maga a beállítás, a végtagok metszése, kiadja a háttér formákat, ami a női test szépségének és harmóniájának ritmusát fokozza, vele élettelivé téve az ábrázoltat.

A művészettörténetben mostanság van egy eltolódás pozitív irányban, mikor milyen alkotónak tartanak valakit, Thorma esetében egyre többet lehet arról olvasni, hogy eklektikus festőnek tartják. Művészete már nemcsak egy nagybányai mester művészete, mondhatjuk, hogy a haladó modern magyar festészet kiemelkedő alakja volt.

DG