Egy kis szelet Kodály munkásságából

Kodály Zoltán népzenekutató munkássága előtti tisztelgés és művészete inspirálta a koreográfiákat, melyet gyűjtései egyes darabjaiból illesztett össze alkotótársaival a produkció rendezője Szűcs Gábor. A jelenetekben felvillantott táncoknak, az énekeknek és az ezeket kísérő zenék kohéziójából, a megfogalmazások egymásra hatásából bontakozott ki a mű.

A Jászság Népi Együttesben az első vonalba lépő új generáció fiatal táncosai, karöltve a koreográfusokkal, erejüket, idejüket nem kímélve egész nyáron, sokszor éjszakákba nyúlóan készültek a bemutatóra, melyhez a zenét Zagyva Banda és Pálházi Bence Bandája adta.

Kodály Zoltán gyűjtött népzenéket Erdélyben, a Felvidéken, a kis Magyarország területén. Ezeknek egy-egy darabját népzenekarra Pál István „Szalonna” szerkesztette és a tánckoreográfiák megalkotásánál is az említett területek táncaiból táplálkoztak az alkotók. Cél volt a zenék mellé tenni a táncokat és a táncstílusokat megjeleníteni. Így nagyon sok táncanyagba merítkezett el az együttes, tucatnyi tánctípus volt látható, a bukovinai székelyektől, a Zoboraljáról, a mátravidéken át, egészen a moldvai csángókig. Kodály hatalmas munkásságából kis szeletet kaptak a nézők, magasztos és lírai pillanatokkal, a zene mellett egy-egy táncos élményt színpadképekben megfogalmazva. Ikonikus dallamok szólaltak az énekesek és a zenészek előadásában, mint az Esti dal vagy az Intermezzo a Háry Jánosból. Bartók Béla egy-egy gyűjtése is feldolgozásra került, mivel szoros barátságban volt Kodállyal. A népzenei anyagokat sokszor megosztották és hatással voltak egymás művészetére. Ezért láthatóak voltak táncok és halhatóak zenék, olyan területekről melyek Bartók munkájának köszönhetőek.  

A Jászság Népi Együttes színes és érdekes új produkciója egy mélyérzésű, izgalmas utazás volt saját hagyományos kultúránk világában, amit a hálás közönség vastapssal köszönt meg.

duka