Az önmegváltás emléknapja

A jászkun redemptio megvalósulása a 18. századi Magyarország legnagyobb népi összefogásának eredménye. Az 1745. május 6-án keltezett oklevélben engedélyezett jászkun megváltás során a Jászkun kerület 25 települése visszavásárolta középkori gyökerekből táplálkozó autonómiáját, a kerület földjét, lakosságának személyes szabadságát. Mindez lehetővé tette különállásukat az ország más törvényhatóságaitól, a nádor legfőbb bírósága alatt, aki jogait az általa kinevezett főkapitány útján gyakorolta. Az önerőből történt megváltás büszkeséggel töltötte el atyánkfiait, mely alapjául szolgált a sokszor emlegetett jász–kun öntudatnak, ami máig is jellemzi a jászok és kunok leszármazottjait.

A történelmi emléknapon, a Nagyboldogasszony-plébániatemplom mögött, a Zagyva Sétányon gyűltek egybe az egykori Hármaskerület településeiről érkezett vendégek, köztük elöljárók, jász és kun kapitányok, hagyományőrzők. Hortiné dr. Bathó Edit néprajzkutató köszöntő szavai után, a Dávid Sándor emeritus jászkapitány, fafaragó népi iparművész által készített, jelképekkel és szimbolikus mondanivalóval díszitett redemptios emlékoszlop elé helyeztek koszorúkat a küldöttségek.

A Jászkun redemptió 280. évfordulója tiszteletére rendezett emlékünnepség helyszíne az egykori Jászkun Kerületi Székház, napjainkban a Jászberényi Járásbíróság épületének nagyterme volt. Az ünnepség nyitányaként, a történelmi zászlók felvezetésével érkezett a jászok ősi ereklyéje a jászkürt, amit Berki László regnáló jászkapitány a rendezvény idejére Budai Lóránt polgármesternek átadott. Az Jánoshidai Aranytorkú Férfikar közreműködésével a jelenlévők közösen énekelték el a magyar és a jász himnuszt, majd dr. Bartha Júlia etnográfus előadásában a kun miatyánk hangzott el. A köszöntők sorát házigazdaként Budai Lóránt polgármester nyitotta, majd Pócs János a Jászság országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. Beszéde végén virágcsokorral köszöntötte Hortiné dr. Bathó Edit néprajzkutatót, akit a redemptios megemlékezéseknek édesanyának nevezett. Ezt követően Ván Jenő a Hármaskerület főkapitánya köszöntője következett, utána Borbás Zoltán a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közgyűlés alelnöke osztotta meg ünnepi gondolatait. Az 1745-ös eseményeket megidéző, a Jászkun redemptio emlékezete című előadásában foglalta össze az önmegváltáshoz vezető történéseket és azok előzményeit, Horváth Gergő levéltáros, az MNL Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatóhelyettese. A kulturális program részeként Tóth Árpád hazafias versét a Fénylő búzaföldek között sorait, Csikos Sándor a Nemzet Színésze, emeritus nagykun kapitány szavalta el. Utána jászsági táncokat mutattak be a Jászság Népi Együttes táncosai, Pénzes Tivadar népzenész tekerőlantos kíséretével.

Az emléknap hagyománya szerint Jászkun Kapitányok Tanácsa által alapított Jászkunság Hagyományőrzéséért Díjak átadása következett, ebben az esztendőben a 12. alkalommal. A kapitányi határozat szerint a Hármaskerület egy-egy területéről arra érdemes személyeknek vagy szervezeteknek ítélhetők meg a díjak, akik a Jászkunság hagyományőrzésében kiemelkedő munkát végeznek. A három díjazott 2025. évben, Terjéki Tünde Jászjákóhalma polgármestere, Bak Anita a Kossuth Rádió szerkesztő-műsorvezetője, és Mester Sándor helytörténész. A folytatásban jászsági népdalcsokor következett a Jánoshidai Aranytorkú Férfikar előadásában.

Az emléknap ünnepsége alkalmat adott a jeles hagyományőrző hivatalt jelentő új Jászkun Főkapitány beiktatási ceremóniájára, akit a Jászkun Kapitányok Tanácsa választott maguk közül közösségük élére, hároméves időtartamra. Mindennek első mozzanataként a regnálási ideje végérhez ért Jászkun Főkapitány, Ván Jenő adott számot a tisztség betöltése alatt végzett munkájáról, majd kapitánytársai köszönték meg tevekénységét. A folytatásban a Kapitányok Tanácsának korelnöke Percz László emeritus jászkapitány terjesztette elő az új főkapitány a Jászdózsai Kiss Gábor nacionáléját, aki ezt követően Ézsiás István emeritus jászkapitány után mondta el esküje szövegét. A következőkben az emeritus jászkun főkapitányok adták át az új főkapitánynak a kapitányi jelképeket. A medált Ván Jenő helyezte Kiss Gábor nyakába, a szablyát Borbás Ferenc kötötte a derekára, a főkapitányi tisztségről szóló díszes tanúsítványt, Smuta Zsolt nyújtotta át. Gulyás András Zoltán a Jász Múzeum igazgatója az intézményben őrzőt kultikus birkafejes ivóedényt adta a beiktatott főkapitány kezébe, majd bort töltött abba, hogy azt mindannyiunk üdvére ürítse. Kiss Gábor, jászkun főkapitányként üdvözölte a jubileumi ünnepség közösségét, köszönte a megtisztelő bizalmat, és kijelentette ápolni kívánja a hagyományokat, őrizni közösség egységét, és azon fog dolgozni, hogy a jövő nemzedék büszkén vállalhassa identitását. Istennek dicsőség, Boldogasszonynak tisztesség, jászoknak kunoknak örök békesség, zárta mondandóját, amire az egybegyűlte vivát felkiáltással válaszoltak és tapssal fejezték ki örömüket.

Az ünnepség méltó lezárásaként Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Csikos Sándor mondta el, majd a küldöttségek átvonultak a város főterére, a Jász emlékműhöz, ahol a megemlékezés folytatódott. A kősziklán álló stilizált jászkapitány szobor elé a jász települések vezetői, a kunságból érkezett delegációk, hagyományőrző csoportok és intézmények képviselői helyezték el koszorúikat, mindeközben Molnár László népzenész tárogatón játszott jászsági dallamokat.

Az önmegváltás közös teherviselése, a redemptus réteg megjelenése máig érzékelhető önbecsülés és büszkeség forrása. Identitásunk megköveteli, hogy legalább alapfokon legyünk tisztában a népcsoportunk történelmével, sajátosságaival, hagyományaival. Ebben az alapfokban kiemelkedő igény a redemptio ismerete, tegyünk ennek eleget akár a 280. évforduló kapcsán.

DG