Az esztendő utolsó A hónap műtárgya bemutatója
A Hónap Műtárgya novemberi találkozója nem csupán egy alkotás, egy művész bemutatása volt, hanem születésnapi köszöntő is. Mivel városunk művészeti életének közismert személyéről volt szó, ezért a szokásosnál is többen összegyűltek november 6-án, szerdán a Szikra Galériában, ahol ezúttal Nagyné Koncz Éva és az általa készített Korcsolyázók a Zagyván Jászberényben című festménye volt a főszereplő.
A Szikra Galéria zsúfolásig megtelt termébe pótszékeket is be kellett állítani, hogy az érdeklődők elférjenek a Hónap Műtárgya idei utolsó rendezvényén. A szokásoknak megfelelően a galéria tulajdonosa, Szikra István köszöntötte a megjelenteket, majd átadta a szót Réz Lórántnak, a Palotásy János Zeneiskola igazgatójának, aki ezúttal az intézmény négy ifjú növendékét hozta el magával. A fiatalok előadásai nagyszerűen megalapozták az egész rendezvény hangulatát.
A zenei bevezető után Metykó Béla helytörténész olyan helyi, régiós és országos sajtóban megjelent írásokból összeválogatott előadását hallgathatták meg az érdeklődők, melyekben Nagyné Koncz Éva neve is szerepelt. Az előadónak sikerült meglepetést is okoznia a művésznőnek, hiszen olyan média megjelenést is bemutatott, amire Nagyné Koncz Éva nem is emlékezett. Az előadásban először említett cikk 45 évvel ezelőtt a megyei újságban jelent meg, s ez is bizonyítja, hogy egy nagyszerű életútról van szó, melyet a festőnő eddig bejárt.
Arról, hogy hogyan kezdett rajzolni, festeni, kik voltak rá a legnagyobb hatással, maga Nagyné Koncz Éva beszélt. Az anyukája rajzolt neki egy királykisasszonyt, akinek egy levél volt a kezében. Ez a rajz annyira megtetszett neki, hogy lemásolta, s meg volt győződve, hogy az ugyanolyan szép, mint az eredeti. Ekkor 3 éves volt. Mint mondta nagy hatással volt rá az a papírüzlet, ahol édesanyja dolgozott, s ott ő is sok időt eltöltött. Itt volt alkalma megismerni az akkori kor jászberényi festőit, s már ekkor sokat tanult tőlük. Itt vett minden művész mindent, mert csak ez az egy ilyen bolt volt Jászberényben. Harmadikos, negyedikes általános iskolásként már ő is kiszolgált a boltban, s nagyon figyelt arra, hogy ki – Sáros András, Benke László, Vuics István, Gecse Árpád, Telek Béla -, mit, miért vásárol. Nyolcadikosként kapott egy olajfestmény készletet, s azzal kezdett festeni. Első mestere Sáros András volt, majd Máté György foglalkozott vele. Nagy hatással volt művészetére Buna Konstantin, akinek tanítványa volt. Jelenleg a Magyar Nemzeti Galéria rajzkörében Makói Juhász István és Sinkó István festőművészek szabadiskoláját látogatja. Fontos szerepet játszott életében a Berényi Műhely Jászsági Alkotóközössége, melyet fennállása alatt (1990-2011.) szervezett és vezette. A csoport több művészeti díjat kapott, de a művésznő – alkotómunkájának elismeréseképpen – számos egyéni díjban is részesült. Óvónői, majd rajztanári képesítést szerzett, ezt követően az Iparművészeti Főiskola pedagógus továbbképző kurzusain múzeumpedagógiát, majd a vizuális nevelés módszertanát tanulta Zombori Béla osztályában. Munkája során sok-sok gyerekkel foglalkozott a vizuális nevelés terén. A Pedagógiai Intézet óvodai módszertan könyveihez készített Illusztrációkat, majd 2021-ben megjelent egy vizuális tehetségfejlesztéssel foglalkozó módszertani könyve „Varázskapu” címmel. Csoportos kiállításokon már 1973 óta rendszeresen részt vesz, s 1987-től napjainkig 25 egyéni kiállítása volt. Alkotásai megtalálhatók Conselvében, Vechtában és Sedaliában (USA) is. Munkái jórészt természetelvűek, szívesen jeleníti meg környezetének tárgyait, tájait, embereit. Legkedvesebb és leggyakrabban használt eszközei a pasztellkréta és az olajfesték. A formai elemek ábrázolását igyekszik mindig valamilyen szempontból egyedivé tenni.
Nagyné Koncz Éva a Korcsolyázók a Zagyván Jászberényben című képe kapcsán lépésről-lépésre mesélte el, hogyan is született az alkotás. Hogy választotta ki a helyszínt, formázta meg külön-külön az azon szereplő alakokat. Elmondásából kiderült, hogy mennyire aprólékos és alapos munka előzte meg a kép megszületését. Ez az alaposság jellemző képeire. Ezt emelte ki hozzászólásában Velkeiné Pócz Ilona, akihez már több mint 50 éves barátság köti. Érdekes volt hallgatni ifj. Benke Lászlót, aki rajztanára volt Nagyné Koncz Évának, hogy milyen érzéseket vált ki belőle a bemutatott festmény. A gyermekkorára, annak hangulatára emlékezteti őt ez az alkotás. Telek Béla bácsi a papírboltra emlékezvén megerősítette mindazt, amit a festőnő elmondott.
Nagyszerű hangulatú, kellemes beszélgetés zajlott a rendezvény második felében, melynek keretében a Boldog születésnapot című dallal a megjelentek közelgő 70. születésnapja alkalmából is köszöntötték Nagyné Koncz Évát.
