Az Államalapítás és az államalapító Szent István király ünnepe
A keresztény államalapítás, illetve Szent István és az új kenyér ünnepe, a legrégebbi magyar nemzeti ünnep, melyről városunkban is megemlékeztek Augusztus 20-án.
Szent István augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, majd 1038-ban ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
Államalapító Szent István napján a városi ünnepség a Főtemplomban kezdődött, ahol Szántó József főapát celebrált misét. Prédikációjában a sziklára épített ház és a hit alapú haza építménye között vont párhuzamot.
A Szentháromság téren folytatódott az ünnepség, mely során Hortiné dr. Bathó Edit múzeumigazgató Szent István korát idézte, illetve a kenyér magyarságban betöltött szerepét hangsúlyozta.
Az ünnepi műsor részeként Turi Melinda énekművész megzenésített verseket, feldolgozott népi énekeket adott elő.
Az új kenyeret Szántó József apát szentelte meg, majd Mező István lelkész mondott igei áldást. A Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai szelték fel, majd osztották szét a közönség között az új kenyeret.
A Jászság Népi Együttes kalotaszegi táncokkal, Béres Luca, a Palotásy János Zeneiskola tanulója dallal emelte az esemény fényét.
A szórakoztató programok, koncertek ez alkalommal, - a járvány veszélyre való hivatkozással – elmaradtak.
(Forrásként felhasználva: Berény Cafe_Kárpáti Márta írása és fotói)
