Augusztus 20.
Az államalapítás és államalapító Szent István király emlékének nemzeti ünnepe, valamint az új kenyér szimbolikus ünnepe is.
István király, a maga idejében, augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ugyanis erre a napra hívta össze Székesfehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot, élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának. Történetesen 1038-ban, ezen a napon halt meg. Az ünnep dátumát László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ekkor emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami szentté avatásával volt egyenértékű.
A városi ünnepség szentmisével kezdődött a Főtemplomban, majd a Promenád parkjában, a nemrégiben megújult Szentháromság szobrot szentelte fel, a hívek jelenlétében, Szántó József apát, plébános. Ezt követően, a Margit-szigetre sétáltak át az egybegyűltek, ahol a történelmi zászlók és városunk jelképe, a Lehel kürt átadása után, a himnusz és a Boldogasszony anyánk hangzott fel, majd Muhari Ferenc diakonus mondott ünnepi beszédet. Az új kenyeret Szántó József apát, plébános szentelte meg, igei áldást, Mező István református lelkipásztortól hallhatott a közönség. Az esemény üdítő kulturális pillanataiban közreműködött, verssel és énekkel, Kispál Berta, ördöngősfüzesi tánccal, a Viganó ifjú táncosai. A Jászsági Hagyományőrző Egylet, jász viseletbe öltözött tagjai szelték fel az új kenyeret és kínáltak meg azzal az ünnepi műsor szemlélőit.
