András napja
Az adventi hetek jeles alkalmaiként tartjuk számon, november legvégén, pontosabban 30-án, András napját.
András napján böjtöltek a lányok, hogy megálmodják ki lesz a párjuk. Jászság szerte ismerték azt a férjjósló hiedelmet, hogy András napján este lefekvéskor a lányok férfinadrágot tettek a párnájuk alá, vagy a kispárnát háromszor megforgatták a fejük fölött elalvás előtt, hogy megálmodják a jövendőbelijüket. A házasság - jóslások hagyományai igen szerteágazóak a különböző tájegységeken.Viasz- és ólomöntés (a foglalkozására), 13 gombócos férj-jóslás (a nevére), ághajtatás (az időpontra), alma-úsztatás és reggeli evés (a megpillantásra). Zsúptető-ereszrázás (gazdagságra), András nevű kapujának rázása kutyaugatáshoz (jövendőbeli házának irányára), éjjeli disznó röffenés számlálása (a házasság időpontjára), megálmodás (a konkrét személyre).
A néphagyományban disznóölő Andrásnak is hívták, mert a téli disznóvágások időszaka ezután indult. Az előkészületek már november 29-én napnyugta után kezdődtek. Amikor is bedagasztották a másnapi kenyeret, készülve a reggeli kenyérsütésre. Másnap hajnalban - az Alföldön többnyire még pirkadat előtt, amikor még jól látszott a csillagos az ég - kezdődhetett a disznóvágás. Főleg rokonok és komák segédkeztek a disznólevágásában és feldolgozásában. Napfelkeltétől kenyérsütés kezdődött, cipókkal, bélesekkel. Közös disznótoros estebéd, vagy vacsora zárta a dolgos napot. A távolmaradt beteg vagy idős rokonnak, végül kóstolót készítettek és küldtek.
Egyes XVII. századi kalendárium szerint, ekkor illett először másokkal is megkóstoltatni az újbort.
Erre a napra nem voltak érvényesek a kisböjti korlátozások (húsevés és borivás tilalma), de a férjhez menni akaró lányok e napon is böjtöltek.