A Nemzeti Összetartozás Napja

Ha Jászberényből a 32-es főúton az M3-as autópályához indulunk, a hatvani körforgalom mellett van egy furcsa, sőt mondjuk ki, kifejezetten csúnya emlékmű. A durva, kőből készített alkotás három emberalakot formáz, amin megannyi golyó ütötte lyuk látható. Az emlékmű, az 1919. augusztusában lezajlott helyi vérengzésre utal, amikor 49 vöröskatonát végeztek ki román katonák. Felmerül a kérdés, miért végezték ki a vöröskatonákat, s mit kerestek ekkor Magyarországon román katonák. A történteket többen és többször próbálták megmagyarázni. Ma már tudjuk, hogy a vöröskatonák többnyire Magyarország érdekében kívántak fegyveres úton igazságot szolgáltatni és rövid időn belül jelentős eredményeket értek el. A román kormány viszont politikai okokra hivatkozva, valójában pedig hódítási célból lépte át a Tisza-vonalát – kezdte beszédét Farkas Kristóf Vince, aki azt is megjegyezte, a román hódítók egészen Győr városáig el is jutottak, majd így folytatta:

Bizony a történelem furcsa és változékony tud lenni. Hiszen amikor alig 3 évvel korábban, 1916-ban Magyarországot megtámadta Románia, az erős osztrák-magyar-német visszacsapás hatására a mi katonáink visszaverték a románokat és egészen Bukarestig nyomultak. A higgadt magyar vezérkar viszont nem kívánta szétverni Romániát, nem kívánt jelentős területgyarapítást, csak néhány stratégiai hegymagaslatot kívánt átcsatolni a Kárpátokban a világháború után hazánkhoz. Immár 103 éve, hogy 1920. június 4-én 16 óra 32 perckor a Párizshoz közeli Versallies-ben hazánk képviseletében két kijelölt személy aláírta az 1000 éve, történelmi Magyarország végét jelentő békeokmányt. Aláírták a hazánkat ért, mélyen megrázó békediktátumot – mondta a szónok, akinek szavaiból kiderült, hogy területének és lakosságának is jelentős részét elveszítette Magyarország. Az ipar és a gazdaság is nagy csapást szenvedett, hiszen sok nyersanyag lelőhelyet elcsatoltak hazánktól.

Trianon tragédiája – még ha nem is gondolunk rá, akkor is – máig hatással van az életünkre. Az I. világháborút lezáró békerendszer pedig nemcsak Magyarország, hanem egész Európa tragédiája. Tragédia természetesen a vesztesek, de tragédia a győzteseknek is. Ide fűződnek ugyanis Európa számos, máig ható és egyre gyülemlő problémai. Százhárom év óta június 4-e a trianoni tragédia napja, s ha belegondolunk, nem lehet ezen a napon sok örömet találni. Az esztendőnek viszont 365 napja van. Javaslom, hogy az év többi 364 napján dolgozzunk együtt azért, hogy együtt örülhessünk a sikereinknek. Dolgozzunk Jászberényért, a Jászságért és egész Magyarországért. Azért, hogy hazánk egy egészségesebb, boldogabb és követendő hellyé váljon. Egy olyan országgá, ahol boldogok lehetünk. Egy olyan országgá, ahol egykoron elmondhassuk azt, hogy 1920. június 4-én Párizs mellett aláírattak egy diktátumot, de közös és nagy munkával, együtt le tudtuk győzni a trianoni átkot – mondta Farkas Vince Kristóf.

Az ünnepi beszédet koszorúzás követte. Az emlékműnél az önkormányzat és a polgármesteri hivatal nevében Budai Lóránt polgármester, Baloghné dr. Seres Krisztina jegyző és dr. Szondi Szabolcs helyezte el az emlékezés virágait. Koszorúzott a JNSZ Vármegyei Kormányhivatal Jászberényi Járási Hivatala, a Közösen Jászberényért Egyesület, a KDNP Jászberényi Szervezete, az 56-os Vitézi Lovagrend, a POFOSZ, Bolla János emeritus jászkapitán és neje, valamint a Jász Múzeum. A koszorúzásnál a 298. Lehel Vezér Cserkészcsapat tagjai közreműködtek.