A kézműves örökség nem a múlt terhe, hanem fejlődési lehetőség
A harminc hónapon át, 2024. januárjától 2026. júliusáig tartó, Commheritour projekt a kézműves hagyományok újragondolását és hasznosítását tűzte ki célul. Az Interreg Duna Régió Program által támogatott pályázat projekt záró rendezvényét, mely workshopot, kiállításmegnyitót, konferenciát is magában foglalt, május 12-13-án tartották városunkban, több helyszínen.
A Commheritour projekt nyolc Duna régiós országból tizenkét partnert egyesített annak érdekében, hogy kiaknázzák az örökségalapú kézművességben rejlő lehetőségeket, a hagyományos tevékenységek újraélesztésével, valamint azok aktuális használati igényekhez és turizmushoz való kapcsolásával. A kezdeményezés egyben erősíteni igyekezett a vidéki, kisvárosi térségeket és patronálni a közösségeket, illetve az önfenntartó helyi gazdaságokat. A támogatott pályázat megvalósításában résztvevő országok, Románia, Csehország, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Magyarország, voltak és a projekt kezdeményezőjeként, Jászberény önkormányzata vezető partneri szerepet töltött be. E nemzetközi tevékenységben a város önkormányzata szorosan együttműködött a Jászsági Népművészeti Egyesülettel, a Hagyományok Házával és a Népművészeti Egyesületek Szövetségével.
A projektzáró napokon résztvevő nemzetközi partner közösségek, május 12-én, a Városi Könyvtár kamaratermében szakmai találkozón, csoportos megbeszélésen mutatták be a program kezdetétől végzet tevékenységeiket, az előkészületektől a megvalósulásig. Látogatást tettek a Jász Múzeumban, a Városházán és megismerték a Commheritour megelőző StimulArt nemzetközi Interreg projekt egyik kézzelfogható eredményét, a roomLi - a kreatív pont helységét, a helyi kreatív ipar közösségi terét.
E nap délutánján Kézműves örökségünk a Duna Régióban címmel nyílt kiállítás a Csányi Alapítvány Jászsági Közösségi Ház Déryné 6 Galériájában. A megnyitó műsorában a népzene, a népdal és a néptánc szerepelt, a Saltatorex népzenei trió és a Jásztánc Alapítvány táncosainak előadásában. A kiállítás anyagaiban a nyolc nemzetközi partner tevékenysége egységesen látható. Magyarország, Jászberény a kreatív gazdaságra építkezve, a jász hagyományok megőrzésén munkálkodva, egykori szűcs hímzések egykoron subákon megjelenő mintáit gondolták újra, dolgozták fel és kicsit modernizálva, textil elemeken megjelenítve, egy egyedi ruházati kollekciót hoztak létre. A szettek és garnitúrák hivatalos bemutatója a Város Napján, a díjátadó látványos műsorszámaként valósult meg. Az alkotó közösség reméli, sikerült egy ízléses, hagyományokon alapuló, egyedi, de mai kor emberének a hétköznapokban hordható kollekciót megteremteni. A szűcs hímzésminták tovább gondolása tűzzománc ékszereken, különleges kézműves kekszeken és mézeskalács figurákon szintén megjelennek. A termékek nyomán folyamatban van egy jászsági termék védjegy bejegyzése, ALANI néven, mely alatt a ruházati kollekció darabjai, táskák, ékszerek és egyéb kézműves portékák megtalálhatók lesznek a Jászsági Népművészeti Egyesület kreatív tagjaitól.
A nemzetközi partnerek szűkebb régiójuk hagyományait felhasználva valósították meg saját projekt elképzeléseiket. A dél-morvaországi Mikulov régió projektje a hagyományos népi motívumokat ötvözte a modern designnal, különösen a helyi mintákkal díszített kerékpáros ruházatok révén, amelyek a térség kerékpáros turizmusát népszerűsítik. A kezdeményezés folklórfesztiválokkal és kézműves workshopokkal segíti a kulturális örökség továbbadását, miközben a hagyományokat a mai életmód részévé teszi. Közép-Isztria hagyományos süteménye, a Pazinski cukerančić a horvát szellemi kulturális örökség része az isztriai vendégszeretet és közösségi identitás fontos szimbóluma. A hagyomány fennmaradását interaktív bemutatók, digitális tartalmak és kulturális előadásokkal segítették, hogy a cukrászmesterség a fiatalabb generációk számára is élő és vonzó maradjon. A Hercegovina - Neretva kanton kulturális örökségének kiemelkedő eleme a UNESCO-listás konjici fafaragás, amely az oszmán és mediterrán hagyományokat ötvöző kézműves művészet. A projekt képzési programokkal, a Fafaragó Múzeum megújításával és a ZANAT modern fabútoraival segíti a hagyomány megőrzését, miközben a régi mesterséget a kortárs design világába emeli. Szeben megye pásztorkultúrája és textilhagyománya a gyapjúfeldolgozásra épül, amelyet a Gyapjú – közösségépítő szál projekt néprajzi kutatásokkal, műhelyfoglalkozásokkal és kiállításokkal éleszt újjá. A kezdeményezés a hagyományos kézművességet a modern tervezéssel kapcsolta össze, erősítve a közösségi identitást és a fenntartható turizmust. Vajdaság kulturális örökségének fontos eleme a stapari szőnyegszövés, amely jellegzetes virágmintáival a szerb népművészet egyik legismertebb hagyománya. A fiatal tervezők és designhallgatók bevonásával modern ruhákon és használati tárgyakon élesztik újjá a tradicionális motívumokat, miközben kiállításokkal és workshopokkal népszerűsítik a mesterséget. A montenegrói Petnjica városa a híres bihori szőnyegszövés hagyományait, a helyi kulturális örökség fontos részeként, a Bihori szőnyegszövők új generációjának képzését, a mesterség megőrzésén és a fiataloknak való továbbadásán dolgoztak, miközben a fenntartható kulturális turizmust is erősítették. Szlovénia Kamnik városa a gyógynövénytermesztés hagyományát élesztette újjá a Doroteja Gyógynövényes története projekt révén, amely wellness-programokkal, gyógynövényes reggelikkel és kézműves workshopokkal kapcsolta össze az ősi tudást a modern turizmussal. A Mekinjei kolostor kulturális központként ad otthont a kezdeményezésnek, amely erősíti a helyi közösséget és a fenntartható turizmust.
A záró konferenciát a Lehel Film - Színház nagytermében tartották, ahol elöljáróban Budai Lóránt polgármester köszöntötte a küldöttségeket. A folytatásban a résztvevők előadásokon, panel beszélgetéseken ismerhették meg a projekt során megvalósult tevékenységeket és az eredményeket, a HeriCraftMarket online platformot és a különböző helyi kezdeményezéseket a kézműves örökség hasznosítására. A COMMHERITOUR projekt inspiráló példákat mutatott be arra, hogyan tud a hagyományos kézművesség, a helyi közösségek és a fenntartható turizmus együtt dolgozni az örökség megőrzéséért, miközben új lehetőségeket teremt a regionális fejlesztésre.
A projektzáró rendezvénysorozat végén a résztvevők reményüket fejezték ki, hogy a harminc hónapon át tartó program alatt megvalósult együttműködés, a feltárult helyi és európai értékek megőrzése, tovább vitele közös ügye marad, mind a nyolc ország tizenkét szervezetének a Duna Régióban.
Demeter G.



