A fintech iparág innovációiról szólt idén a konferencia

Idén hetedik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosított fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányai kijelölésére. Ezúttal a digitális pénzügyek kérdéseit járták körbe, a Magyar Fintech Szövetség (MAFISZ) szakmai partnerségével szervezett eseményen.

A vállalkozások pénzügyeinek intézését radikálisan átalakítja a mesterséges intelligencia. Az ezen alapuló pénzügyi asszisztensek ma már kiválóan alkalmazhatók számos feladat (például pénzügyi kimutatások elemzése, automatikus számlakategorizálás, pénzügyi tervezés, költségoptimalizálás) ellátására. Ezzel csökkenhet a vállalkozások adminisztrációs terhe, és gyorsulhat a döntéshozataluk, azonban alkalmazásukhoz megfelelő belső céges eljárások kialakítása is szükséges az esetleges adatvédelmi, adatszivárgási problémák megelőzése érdekében.

A házigazda Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, dr. Rédei István köszöntő beszédében kiemelte: rendkívül gyorsan változik a vállalkozások pénzügyei terén alkalmazható digitális eszközök világa, sorra jelennek meg az új megoldások, így igen fontos, hogy a kkv-k naprakész információkkal rendelkezzenek az ezen a területen megjelenő innovációkról – legyen szó a különböző digitális pénzügyi megoldásokról, az AI alapú pénzügyi asszisztensekről, a kiberbiztonságról vagy a manapság egyre nagyobb teret nyerő kriptoeszközökről, valamint az azokhoz kapcsolódó hazai és uniós szabályozásokról.

Greinstetter Balázs, a Magyar Nemzeti Bank digitalizációs igazgatóságának vezetője elmondta: a hazai pénzügyi rendszer a digitális fejlettség terén az elmúlt években rendkívül dinamikus fejlődésen ment keresztül. Magyarország e téren az európai középmezőnyhöz tartozik, a pénzügyek számos területén már a legkorszerűbb megoldásokat alkalmazzák itthon is. „Már fizikai kontaktus nélkül lehet számlát nyitni, egyes bankoknál akár már személyi hitelt, kölcsönt is lehet így igényelni. Az ügyfelek 60-70%-a már szinte kizárólag digitális ügyfélcsatornákat használ” – hangsúlyozta az MNB igazgatója. Mindamellett azonban arra is rámutatott, hogy a vállalati pénzügyek, hiteltermékek területén még nem teljes a digitalizáció, és az is látszik, hogy számos, nagymúltú bank belső digitális fejlődése még nem érte el a potenciális maximumot. A fintech szektorban működő hazai szereplőkről elmondta: 400 milliárd forintos árbevételt termelnek, amelynek jelentős része szolgáltatásexportból származik, és már 10 ezer fő körüli az általuk alkalmazott munkavállalók száma.

A digitális pénzügyek legújabb trendjeiről Ács Zoltán, a MAFISZ elnöke, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt.vezérigazgató-helyettese tartott előadást. A dinamikusan változó ügyféligényekről elmondta: tavaly egy szingapúri szakmai konferencián kiemelt téma volt, hogy a fiatalok már applikáción keresztül sem igazán szeretnék intézni pénzügyeiket, hanem a közösségi média különböző üzenetküldő szolgáltatásait preferálnák e téren. Egyben felhívta a figyelmet arra, hogy nagyon közel van az az időszak, amikor AI alapú megoldások lesznek az emberek pénzügyi asszisztensei, amelyek könnyen személyre tudják majd szabni a megtakarítási eszközöket, hitelterveket.

A kriptoeszközök hazai szabályozási környezetét Glózer-Say Viktória, a KPMG pénzügyi szabályozási kérdésekkel foglalkozó menedzsere ismertette. Elmondta: az elmúlt években egyre komolyabb figyelmet kapott a monetáris politikai vezetőktől a kriptopiac, amely a pénzügyi ökoszisztémában már rendszerszintű hatásokat vált ki, az azokhoz kapcsolódó kockázatokkal együtt. A szakértő példaként említette az FTX kriptotőzsde 2022-ben történt összeomlását, amely hatalmas befektetői veszteségeket okozott. Az ilyen esetek mutattak rá arra, hogy szükség van a szektor megfelelő szabályozására. Az EU-ban tavaly lépett hatályba a kriptoeszközöket szabályozó jogszabálycsomag (MiCA), amelyhez alapvetően 2025 végéig kell megfelelniük az EU tagállamainak. Ami a kriptopiac hazai szabályozását illeti, a magyar jogszabály 2024-ben lépett hatályba, az annak való megfelelést pedig 2025 júliusára tűzték ki. A törvény alapvető célja az átláthatóság biztosítása, a fogyasztóvédelem erősítése, de az uniós szabályok mellett kiegészítő, esetenként szigorúbb szabályokat is tartalmaz.

Bodnár Viktor, a Blockben vezérigazgatója a kriptopiac fejlődése kapcsán kiemelte: a szabályozásoknak köszönhetően mára a kriptózás sokkal biztonságosabbá vált, mint amilyen volt akár 2 éve. Hozzátette: a szektor növekedő trendet mutat, jelenleg a globális kriptopiac értéke 4000 milliárd dollárt tesz ki, és egyre inkább megfigyelhető az intézményi szereplők térnyerése. A Blockben vezére a tokenizáció jelenségére is kitért, amely azt a folyamatot írja le, amely révén a fizikai javak, mint például ingatlanok, vagy különböző termékek digitális formában oszthatók meg, ami egy sokkal likvidebb piac kialakulását segítheti elő. A tokenizált eszközök globális piaca 2024-re elérte a 300 milliárd dolláros értéket, és az előrejelzések szerint 2030-ra 10 ezer milliárd dolláros szintre nőhet.

Fáykiss Péter, a HOLD Alapkezelő nemzetközi üzletfejlesztési igazgatója a digitális vagyonmenedzsment kérdéseiről beszélt. „Egyes statisztikák szerint tíz emberből hét szívesebben megy fogorvoshoz, mint bankfiókba” – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy milyen potenciál rejlik a digitális platformokon elérhető pénzügyi szolgáltatások terén. Kiemelte: a globális tőkepiacon a tranzakciók majdnem fele már teljesen digitális platformokon zajlik. Ezzel kapcsolatban dicsérte, hogy milyen könnyedén lehet használni a Magyar Államkincstár mobil applikációját állampapír-vásárlásra.

A mesterséges intelligencián alapuló pénzügyi asszisztensek mindennapi használatának gyakorlati kérdéseit dr. Hümpfner Viktória, a Hümpfner Associates managing partnere, a MAFISZ főtitkára mutatta be. Ezek az eszközök kiválóan alkalmazhatók hatékonyságnövelésre, azonban megfelelő céges eljárásokat kell kialakítani a használatukra – hangsúlyozta a szakértő. Rutin feladatokat tudnak átvenni ezek a megoldások, így csökken a vállalkozások adminisztrációs terhe, és gyorsul a döntéshozatal. Jól alkalmazhatók például pénzügyi kimutatások elemzésére, automatikus számlakategorizálásra, pénzügyi tervezésre, költségoptimalizálásra – sorolta a digitális pénzügyi asszisztensek használatának széles körét. „Ezen megoldások célja nem az, hogy kiváltsák az emberi munkaerőt, hanem az, hogy támogassák. A rutin feladatok átvételével több idő marad stratégiai gondolkodásra és kreativitásra. Az AI csak támogat, ajánlásokat tesz, minden esetben az ember hozza meg a végső döntést” – magyarázta a szakértő. Azzal kapcsolatban, hogy milyen kockázatok merülhetnek fel az AI alapú megoldások használatával kapcsolatban, azt hangsúlyozta ki, hogy súlyos adatvédelmi, adatszivárgási problémákat okozhat, ha a cégek dolgozói magáncélra használt alkalmazásokba töltik be a vállalatuk különböző adatait, titkos információit, mert „ami oda bekerül, az ott is marad”.

A konferencián hat, digitális pénzügyi szolgáltatást nyújtó startup (Pastpay, Milpay, BinX, Bookeepie, Tőkeportál, Nyíltbankolás.hu) mutatta be saját szolgáltatásait, termékeit olyan területeken, mint a digitális faktoring, halasztott fizetési megoldások, digitális számlavezetés és cégalapítás, közösségi finanszírozás platform, valamint open banking megoldások.

DG + sajtóközlemény