A doni katasztrófa emléknapja
Január 12-én, nyolcvanegy éve annak, hogy a 2. magyar hadsereg a Szovjetunióban a Don folyó mentén a felelőtlen hadvezetés okán vereséget szenvedett, amelynek következtében több száz magyar honfitársunk lelte értelmetlen halálát.
1943. január 12-én kezdődött a II. világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, melynek következtében a több mint kétszázezer fős 2. magyar hadsereg mintegy százezer katonája vesztette életét.
A szovjet Vörös Hadsereg 1943. január 12-én, 30-35 fokos hidegben az arcvonal északi részén, az urivi hídfőből kiindulva áttörték a magyar vonalat és 8-12 kilométer mélyen hatoltak előre, majd január 14-én délen, a scsucsjei hídfőben 50 kilométer szélességben törték át a védelmet. A német hadvezetés nem vetette be az arcvonal ezen részén állomásozó egyetlen tartalékát, de a visszavonulást is megtiltotta. Jány Gusztáv vezérezredes ragaszkodott a parancshoz, jóllehet, ha már elrendeli a visszavonulást, a hadsereg egy részét talán megmenthette volna.
A magyar katonáknak az orosz és a német katonákhoz képest hiányos felszerelésben, többszörös túlerővel szemben, fagyban, embertelen körülmények között kellett tartani magukat.
A doni veszteségekről nem állnak rendelkezésre pontos adatok. A 2. magyar hadsereg anyagi károsodásai mintegy 70 százalékosak voltak, az élőerő veszteségét mintegy 93 500, más források szerint 120 ezer, illetve 148 ezer főre teszik, az elesettek, megsebesültek és fogságba kerültek pontos száma sem ismeretes. A Don kanyarban süppedő százezer jeltelen sír, az értelmetlen áldozatok örök mementói.
Városunkban, január 12-én késő délután, az elesettekre és áldozatokra emlékeztek a Szentkúti templomban tartott misén, majd a téren található II. világháborús szobor alkotásnál az emlékezés mécseseit helyezték el.
DG
