A közterületen lévő fás szárú növények kivágásának engedélyezését és a pótlásra való kötelezést a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) szabályozza. A Korm. rendelet hatálya az 1. § (1) bekezdése a fákra, cserjékre (a továbbiakban együtt: a fás szárú növényekre) terjed ki. A Korm.rendelet hatálya nem terjed ki:
- a külön törvény hatálya alá tartozó fás szárú növényekre;
- a fás szárú ültetvényekről szóló kormányrendelet szerint létesített ültetvényekre;
- a szennyvíz, szennyvíziszap és hígtrágya elhelyezésére, hasznosítására szolgáló fával borított területre;
- az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó területre.

A közterületen lévő fás szárú növény kivágását a fás szárú növény helye szerint illetékes jegyző engedélyezi. Amennyiben a jegyző ügyintézési határidőn belül nem dönt a fás szárú növény kivágásáról, az engedélyt a kérelemben foglaltak szerint megadottnak kell tekinteni.
A település belterületén a fás szárú növénynek az élet-, egészség-, vagy vagyonvédelmi okból történt kivágása esetén a kivágás tényét 3 napon belül be kell jelenteni a kivágás helye szerint illetékes jegyzőhöz, aki – amennyiben a környezeti feltételek adottak – a tulajdonost a pótlásra kötelezi.
Magánterületen történő fa (fák): • ültetését jelenleg jogszabály nem szabályozza

Jászberény közigazgatási területe

Ügyintézési határidő: 60 nap 

Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének, szünetelésének, és –ha függő hatályú döntés meghozatalának nincs helye – az ügyfél mulasztásának vagy késedelmének időtartama.

Az engedélyezési eljárás illetékköteles, melynek mértéke 3.000 Ft. melyet illetékbélyegben a kérelmen kell megfizetni.
Az elsőfokú közigazgatási hatósági határozat elleni fellebbezés illetéke 5.000.- Ft.
 

- az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- 1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
- 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
- a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30) Korm. rendelet
- 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Felhívom a figyelmét, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint:
„6.§ (6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”
 

Kérelem/bejelentés közterületen lévő fás szárú növények kivágásához

A település Jegyzője hatósági úton szerez érvényt az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvényben (továbbiakban: Éltv.) foglalt növényvédelmi előírások betartásának.

A fentiek be nem tartása esetén, annak kikényszerítésére az Éltv.  által előírtak szerint a jegyző intézkedik 

- parlagfűvel szennyezett ingatlan esetében a közérdekű védekezés azonnali hatályú elrendeléséről - gyomos, elhanyagolt ingatlanok esetében a növényvédelmi feladatok elvégzésére kötelező határozatban foglaltak elmulasztása esetén a közérdekű védekezés azonnali elrendeléséről.

Jászberény közigazgatási területe

A panasz és közérdekű bejelentés elbírálásának határideje 30 nap.
A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap. 
Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének időtartama. 
A lakossági panasz, közérdekű bejelentés illetékmentes.

- a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
-az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
-az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
-a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII.2.) Korm. rendelet
-a parlagfű elleni közérdekű védekezés végrehajtásának, valamint az állami, illetve a közérdekű védekezés költségei megállapításának és igénylésének részletes szabályairól szóló 221/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet
-1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Felhívom a figyelmét, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint:
„6.§ (6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”

Parlagfű bejelentés
A bejelentés az országos Parlagfű Bejelentő Rendszeren keresztül is megtehető.
https://pbr.nebih.gov.hu/pbr_usercenter/content/user/login.aspx/

Zaj és rezgésvédelmi ügyekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban Zr) 4.§ -a alapján a települési önkormányzat jegyzője az alábbi esetekben rendelkezik hatáskörrel:
Az alábbi környezeti zajt és rezgést előidéző szolgáltató tevékenységek, vagy az ilyen tevékenységhez használt, környezeti zajt, rezgést előidéző telephely, gép, berendezés, ideértve a szolgáltató tevékenységhez kapcsolódó, telephelyen belüli –közlekedési célú tevékenységnek nem minősülő járműhasználat, járműmozgás, rakodás.

Építési zaj- és rezgésforrások:
41 épületek építése
42 egyéb építmények építése
43 speciális szaképítés
Üzemi zaj- és rezgésforrások:
45 gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása
46 nagykereskedelem
47 kiskereskedelem (kivéve gépjármű, motorkerékpár)
55 szálláshely szolgáltatás
73 reklám, piackutatás
81 építmény-üzemeltetés, zöldterület-kezelés
Szabadidős zaj- és rezgésforrások:
56 vendéglátás
90 alkotó-, művészeti szórakoztató tevékenység
93 sport, szórakoztató, szabadidős tevékenység

A védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt zajvédelmi követelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben; valamint

A védendő épületek védendő helyiségeinek belső terére előírt rezgéskövetelmények teljesítésére vonatkozó ügyekben a fenti tevékenységeknél.

Zr. hatálya nem terjed ki:
a) a kizárólag közterületen megtartott, alkalmi rendezvényekre,
b) a munkahelyi zaj és rezgés által okozott foglalkoztatási veszélyre,
c) a magánszemélyek háztartási igényeit kielégítő tevékenységre,
d) közlekedési járműveken belüli zajra és rezgésre,
e) az egészségügyi mentési tevékenység, a tűzoltási feladatok, a műszaki mentés és bűnüldözési tevékenység által keltett zajra és rezgésre, valamint
f) a vallási tevékenység végzésére
g) a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvényekre.

A környezetvédelmi hatóság (Jászberény Jegyzője, a továbbiakban: jegyző) a zajvédelmi követelmények ellenőrzése érdekében mérést, számítást, vizsgálatot végezhet vagy végeztethet, illetve mérés, számítás végzésére kötelezheti a zajforrás üzemeltetőjét.

Az üzemi, szabadidős és építési zajforrás zajkibocsátásának ellenőrzési (vizsgálati és értékelési) módszerét, és az üzemi vagy szabadidős zajforrás mérési jegyzőkönyvének tartalmi követelményeit a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 4.-es és 5. számú melléklete tartalmazza.

Üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozó szabályok:
Környezeti zajt előidéző üzemi vagy szabadidős zajforrásra vonatkozóan a tevékenység megkezdése előtt a környezeti zaj- és rezgésforrás üzemeltetője köteles a környezetvédelmi hatóságtól környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, és a határérték betartásának feltételeit megteremteni.

A kérelem adattartalmát a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza.

Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha
a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy
b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja.

Amennyiben a zajforrás üzemeltetője olyan intézkedéseket hajt végre, amely miatt az a), b) pontban megállapított feltételek a tevékenység folytatása során már nem állnak fenn, akkor az üzemeltetőnek zajkibocsátási határérték megállapítása iránti kérelmet kell benyújtania a jegyzőhöz.

A hatásterület megállapítására vonatkozó szabályokat a Zr. 5. § -a tartalmazza. A környezeti zajforrás vélelmezett hatásterülete a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan és annak határától számított 100 m-es távolságon belüli terület. 

A jegyző abban az esetben írja elő a hatásterület mérés, illetve számítás szerinti meghatározását, ha a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy a zajforrás hatásterülete nagyobb, mint a vélelmezett hatásterület.

A jegyzőnek a tevékenység, illetve létesítmény jellegétől függetlenül a Zr. 6. § szerint mért, számított területet kell hatásterületnek tekinteni, ha ennek nagyságát az eljárás során a kérelmező bemutatja.

A kérelem alapján a jegyző:
a) környezeti zajkibocsátási határértéket állapít meg és előírja annak teljesítési határidejét,
b) rezgésterhelés okozója részére előírja a rezgésterhelési határérték teljesítésének határidejét.

Ha a jegyző olyan tények birtokába jut, amely a kibocsátási határérték megállapítását teszi szükségessé, akkor hivatalból indult eljárás keretében megállapítja a kibocsátási határértéket, és az üzemeltetőt az eljárás lefolytatásához szükséges adatok szolgáltatására kötelezi.

Ha a kérelmező a zajkibocsátási határérték megállapítására vonatkozó kérelmét visszavonja, a jegyző a határérték megállapítására vonatkozó eljárást hivatalból folytatja.

Építési zaj- és rezgésforrás működtetésével kapcsolatos előírások:
A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani.

A kivitelező felmentést kérhet a külön jogszabály szerinti zajterhelési határértékek betartása alól a környezetvédelmi hatóságtól
a) egyes építési időszakokra, ha a kibocsátási határérték-kérelem szerint a zajkibocsátás műszaki vagy munkaszervezési megoldással határértékre nem csökkenthető,
b) építkezés közben előforduló, előre nem tervezhető, határérték feletti zajterhelést okozó
építőipari tevékenységre.

A kérelemben meg kell jelölni a határérték túllépés okát, a felmentéssel érintett időszak kezdő és végnapját, a zajcsökkentés érdekében tervezett intézkedéseket és azok várható eredményeit.

A jegyző a zajterhelési határérték alóli felmentésről szóló határozatában az építőipari tevékenység napi, heti időbeosztására és a munkavégzés teljesítményére vonatkozóan is előírhat korlátozást.

Környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkezett változások:
A környezeti zajforrást üzemeltető (a környezeti zajforrásnak minősülő tevékenységet végző) a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték-túllépést okozhat, 30 napon belül, a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. számú melléklete által meghatározott adattartalommal köteles bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző a változásjelentés alapján, amennyiben szükséges, a meglévő határozatot módosítja vagy visszavonja, illetve új kibocsátási határértéket állapít meg.

A megállapított zajkibocsátási határérték, jogszabályban megállapított zajterhelési határérték túllépésének jogkövetkezményei:
Intézkedési terv készítésére vonatkozó előírások:
Ha a jegyző azt állapítja meg, hogy a szabadidős vagy üzemi zajforrás által okozott zaj a zajkibocsátási határértéket túllépi, akkor a zajforrás üzemeltetőjét intézkedési terv benyújtására kötelezi.

Ha a jegyző az intézkedési tervet jóváhagyja, az üzemeltetőt határidő kitűzésével a benne szereplő intézkedések megvalósítására kötelezi.

Az üzemi és szabadidős zajforrásokra készített intézkedési tervet a jegyző abban az esetben hagyja jóvá, ha az üzemeltető bemutatja, hogy az általa tervezett intézkedések biztosítják a zajkibocsátás határértékre való csökkentését.

Az intézkedési terv tartalmazza:
a) a zaj csökkentésére tervezett intézkedéseket,
b) azok várható eredményét,
c) az intézkedések végrehajtásának tervezett időpontját.

Ha az üzemeltető az intézkedési tervet kijelölt határidőre nem vagy csak részben hajtja végre, illetve a zaj az intézkedések ellenére is túllépi az előírt határértéket a jegyző a tevékenységet:
a) 1-6 dB túllépés között korlátozza,
b) 7-10 dB túllépés között felfüggeszti,
c) 10 dB túllépés felett megtiltja.

Bírság kiszabására vonatkozó előírások:
A jegyző környezetvédelmi bírság fizetésére kötelezi a környezeti zaj-, rezgésforrás üzemeltetőjét, ha az üzemeltető
a) az üzemi vagy szabadidős zajforrás esetében a környezetvédelmi hatóság által megállapított kibocsátási határértéket túllépi,
b) a védendő helyiségekben az üzemi vagy szabadidős zajforrás a jogszabályban megállapított zajterhelési határértékeket túllépi,
c) a zajtól védendőterületeken az építési kivitelezési tevékenységből származó zaj a zajterhelési határértéket túllépi,
d) az épületekben az emberre ható rezgés a vizsgálati küszöbértéket és a rezgésterhelési határértéket túllépi,
e) a jogszabályban vagy hatósági határozatban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget,
Az a)-d) pont szerinti bírság az intézkedési terv végrehajtásának ideje alatt nem szabható ki.

A jegyző a bírságolandó magatartásról való tudomásszerzésétől számított 1 éven túl, illetve a bírságolandó magatartás tanúsításától számított öt éven túl nem szabhat ki bírságot. Ha azonban a magatartás jogszerűtlen állapot fenntartásával valósul meg, a bírságolás elévülése mindaddig nem kezdődik meg, amíg a jogszerűtlen állapot fennáll.
 

Jászberény közigazgatási területe

A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap. 
Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének időtartama

Engedélyezési eljárásért fizetendő illeték:
Az illetékről szóló 1990 évi XCIII. Törvény mellékletének XIII. pontja alapján ha jogszabály a kérelemre induló környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi közigazgatási hatósági eljárásokra igazgatási szolgáltatási díjat nem állapít meg, az alapeljárás illetéke 5000 forint.
 

2016. CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról,
1990. évi XCIII. törvény az illetékekről,
284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól,
93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról, 
27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról, 
2007/2. KSH tájékoztató a gazdasági tevékenységek új osztályozási rendszerérõl,
Jászberény Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről.

Felhívom a figyelmét, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint:
„6.§ (6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”

Építményjegyzék
Jelentés üzemi, szabadidős zajforrás zajkibocsátásának megváltozásáról
Zajkibocsátási határérték iránti kérelem

A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) értelmében:
A hulladéktól csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlanon ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék a Ht. 31. § szerinti elszállításának és kezelésének kötelezettsége a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli. Ha a hulladék tulajdonosa vagy korábbi birtokosa kötelezettségét önként nem teljesíti vagy nem állapítható meg a személye, illetve annak személye, aki a hulladéktól a Ht. 61. § (1) bekezdésében foglaltak megsértésével  vált meg, akkor a hulladékbirtokosra vonatkozó kötelezettség azt az ingatlanhasználót terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlanhasználó, illetve gazdálkodó szervezet, vagy közszolgáltató mentesül a felelősség alól, ha azt, aki a hulladékot az ingatlan területén, illetve közterületen elhagyta vagy jogellenesen elhelyezte, a környezetvédelmi hatóság előtt beazonosításra alkalmas módon megnevezi, és vele szemben a jogellenesség tényét bizonyítja. 

A fentiek be nem tartása esetén – annak kikényszerítése érdekében – az önkormányzat jegyzője a Ht. által előírt hulladékgazdálkodási bírság kiszabásáról intézkedik.

Jászberény közigazgatási területe

A panasz és közérdekű bejelentés elbírálásának határideje 30 nap.
A hatósági eljárás ügyintézési határideje 60 nap. 
Az ügyintézési határidőbe nem számít be: az eljárás felfüggesztésének időtartama. 
A lakossági panasz, közérdekű bejelentés illetékmentes.

– a panaszokról és közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény
– az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
– a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény
– a 73/2013. (VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről 
– a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm.rendelet;
– a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény  

Felhívom a figyelmét, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.§ (6) bekezdése szerint:
„6.§ (6) Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.”