Előbb az időpontja majd a helyszíne is megváltozott annak a nyílt vitának, melyet a Jász Összefogás Egyesület kezdeményezett. Az egyesület vezetője, Baráth László jászberényi lokálpatriótaként kérte fel dr. Gedei József polgármestert, hogy nyílt vita keretében válaszoljon a város kapcsolatait, a fejlesztéseket és a vagyongazdálkodást érintő kérdésekre, melyekről korábban nyílt levélben szót ejtett.
Baráth László még január 27-én, Kármentés címen tartott sajtótájékoztatóján jelentette be a helyi média képviselőinek, hogy nyilvános vitára hívja a polgármestert olyan, a várost érintő kérdésekben, melyekre a korábbiakban sem tőle, sem önkormányzati bizottságoktól kielégítő választ nem kapott.
Némi egyeztetés után az eredetileg február 4-re tervezett nyilvános vita időpontját a polgármester kérésére február 12-re helyezték át, majd a Déryné Művelődési Központ Ifjúsági Háza helyett annak már a szombati Jász bálra feldíszített nagyterme lett az új helyszín.
Nagy Jánossal, a helyi polgári kör vezetőjével az oldalán Bencze Izabella is megtisztelte jelenlétével a vitát, aki a Civil Összefogás szóvivőjeként alig valamivel korábban még az Ifjúsági Házban tartott előadást. Képviselők, önkormányzati cégek, politikai pártok, civil egyesületek helyi vezetői mellett sokan voltak kíváncsiak a párbajra. Sokan az utcáról, a munkahelyről, Jászberényből. Nem tudni, hányan voltak közöttük lokálpatrióták, és hányan voltak egyszerűen kíváncsiak, de tény, hogy a tisztánlátás érdekében teljes fényárban úszó díszterem megtelt érdeklődőkkel.
Baráth László bevezetőjében nem győzte hangsúlyozni, hogy a vita nem kampányesemény, pusztán lokálpatrióták rendezvénye, melynek célja, hogy egy kis rendet teremtsen a fejekben, politikai hovatartozástól függetlenül tisztázza a város helyzetét.
Gedei József átvéve a szót visszaemlékezett Baráth Lászlóval évtizedek óta fennálló barátságára, és arra, hogy nézetkülönbségeik ellenére kapcsolatuknak mindig is a kommunikáció volt az alapja, ezért is vállalta a vitát.
Kifejtette, hogy igyekezett mindig a legjobbat kiharcolni a városnak, még akkor is, ha nem volt egyszerű együtt dolgozni a jászberényi emberekkel hiszen a lakossági fórumokon rendre sajnálatosan kevesen jelentek meg, akik véleményükkel segítették volna a munkát. Miután átadta a lehetőséget a városfejlesztési iroda vezetőjének, Lányi László segítségével az érdeklődők hosszan nyomon követhették az éppen futó pályázatok pillanatnyi állását és a jövőbeni elképzeléseket.
Miután a fejlesztésekkel kapcsolatos prezentáció véget ért, Baráth László csak annyit mondott, mindent látott, ami a lokálpatriótáknak nem tetszik. Ezt követően elmondta, igaz, hogy jelenleg nincsenek politikai ambíciói, de lehet, hogy a vita utáni szombaton úgy ébred mégis érdemes politikai pályára lépnie.
Ahogyan már a kihíváskor, most is elmondta, Jászberény jelenleg olyan szerencsés helyzetben van, mint a rendszerváltás után, amikor a Hűtőgépgyár privatizációjából több százmilliós bevételre tehetett szert. Most a város és a térség szavazatainak köszönhetően Gedei József személyében kormánypárti a polgármesterünk és az országgyűlési képviselőnk is. Ennek haszna volt, de lehetett volna még nagyobb előnye is úgy a térségre, mint a városra nézve. A kérdés, hogy mennyit tett a polgármester a városért? Eleget tett-e?
Igaz, hogy a huszárlaktanya helyére képzelt tudásközpont terve megbukott, de nem kellett volna-e ezen túllépni, és a síránkozás helyett új ötletekkel előállni, meghallgatni mások javaslatait a mihamarabbi és minél célszerűbb hasznosítás érdekében, főleg azután, hogy pusztán a tervekre 50 millió forintot költött a város.
A vita során felmerült a rendkívüli testületi ülések egyre szaporodó száma, illetve az, hogy szinte minden benyújtandó pályázatról soron kívüli ülésen és csak sebtében tájékozódva döntött a testület.
Ezt követően sorra vette az éppen futó pályázati terveket, elismerte amit elismerésre méltónak tartott és kíméletlen kritikával illette azt, ami véleménye szerint nem érdemelt mást.
Így kapott sürgető szükségessége miatt elismerést az ADU-csomópont és dicsérő szavakat az új óvoda terve, és így került a városközpont új képe a maga eklektikusságával Baráth László képletes szemeteskosarába, az egyelőre csak terveken létező nyilvános wc-k vázlatai és a nemrégiben kihelyezett egységes utcanévtáblák mellé. Miért? Mert nem tükrözik a jász identitást, nem illenek össze a városközpont épületeinek jelenlegi stílusával, sőt az itt élő emberek többségének ízlésével sem – formált véleményt a Jász Összefogás Egyesület vezetője, aki végig a jász identitás megőrzését helyezte a vita középpontjába. Vallotta, ez az egyetlen dolog, ami megkülönböztet és kiemel minket környezetünkből, és amivel tudnunk kell élni és gazdálkodni.
A polgármester, miután válaszában tett egy futó megjegyzést Baráth László kampányízű gondolatmenetére, felhívta a figyelmet arra, hogy nem a testületi ülések számával kellene foglalkozni, hanem azt megnézni, hogy milyen eredményekkel jártak azok. Testületi döntések nélkül nem fognak döntések születni a városban, és a döntéseket sokszor a pályázati határidőkhöz kell igazítani. Elismerte, hogy a város relatíve Marshall-segély szintű támogatásban részesült képviselősége alatt, melyben neki is része volt úgy, hogy szakmai fórumok előtt felhívta a figyelmet a lehetőségre.
Az elkészült tervek azonban nem az ő keze munkái, hanem egy hosszan tartó szakértői folyamat eredményei. Most törüljük el az egészet, amikor már a végén tartunk? - tette fel a kérdést Gedei József. A geotermikus energia felhasználása kapcsán elmondta, kritizálni könnyű, és kell is beszélni a tervekről, mert ez visz előre, de akár tetszik, akár nem jelenleg csak egy cég kereste meg Jászberényt ez ügyben és ezt nem utasíthatta el. Még akkor sem, ha a közönség soraiból most is többen az ellenkezőjét tartották volna helyes lépésnek. Mert nem volt más javaslat – érvelt a polgármester.
Baráth László csúsztatásnak minősítette az imént hallottakat, majd kifejtette, hogy az önkormányzatnál nincs csapat csak egymással háborúzó csoportok, és ez a polgármester hibája, akinek az lenne a dolga, hogy összetartsa a csapatát.
A következőkben kitért az önkormányzat ingatlanjainak és részvényeinek véleménye szerint elhibázott értékesítésére is, mely felér a családi ezüstöt értékesítésével. Felemlítette a „Jászberény – Debrecen tengelyt”, melynek jele, hogy szinte mindent debreceni tervező és cég tervez és kivitelez a városban, de megkérdőjelezte a Jászberény – Szolnok tengely fontosságát is. Ehelyett sokkal fontosabbnak tartaná a Jászberény – Jászság tengely és az egyes emberek közötti tengely újraépítését.
Gedei József elmondta, hogy a Jászberény – Szolnok tengelyre már csak azért is szükség van, mert közösen nagyobb erővel tudunk fellépni például a 32-es főút felújításáért, mely legalább annyira a két város lakosságának, mint a támogatásra felkért jászsági települések érdeke. Úgy fogalmazott, nem érti, miért baj az, hogy települések összefognak egy közös cél érdekében. „Hát nem arról beszélünk, fogjunk össze, hogy ne vitatkozzunk? Olyan nagy baj az hogy Szolnok és Jászberény két ellentétes érzelmű polgármestere úgy gondolja, hogy együtt kell dolgozni, és a régiónak több pénzt kell elhozni?” - vetette fel a kérdést a polgármester, majd áttért a vagyoni kérdésekre. Elmondta, a testületnek azon kell gondolkoznia, hogy okosan gazdálkodva a családi ezüstből hogyan tud az eladással aranyat csinálni.
Ezt követően úgy Baráth Lászlótól, mint a jelenlévőktől támogatást és ötleteket kért, hogy a fejlesztések útja ne rekedjen meg. Partnerségre kérte fel őket ebben, miután nem hallott olyan érvet, mely meggyőzte volna az általa járt út helytelenségéről.
A vita második felében a közönség tagjai ragadhattak mikrofont és tehettek fel kérdéseket úgy a polgármesternek, mint Baráth Lászlónak.
Az első kérdező arra volt kíváncsi, hogy Jászberény miért nem került be a Leader-programba. A hölgy elmondta, hogy amikor ő felkereste ez ügyben a Leader-csoportot, azt a választ kapta, hogy a polgármester és a jegyző arra sem méltatta a őket, hogy aláírja az együttműködést. A polgármester magyarázatában elmondta, hogy olyan későn kapták meg az információt a programról, hogy már nem tudtak tenni a csatlakozás érdekében.
Bene László megragadta a lehetőséget, hogy személyesen is megkérdezze a polgármestert, a JVV. Zrt. működése és a cég vezérigazgató asszonyával folytatott levelezés kapcsán. Emellett kérdést tett fel az oktatást illetően a gyerekek után járó fejkvóták, és a kórház problémái kapcsán is. Majd nyilvános vagy akár négyszemközti megbeszélésre invitálta Győriné Baranyi Máriát az önkormányzati cégvezetés témájában.
A JVV. Zrt. kapcsán a Gedei József úgy fogalmazott, azért nem lépte túl a hatáskörét Győriné Baranyi Mária levelének kézhezvétele után, mert alapvetően demokrata értékeket vall, és csak hatáskörén belül cselekedhet. Az oktatás normatívája kapcsán pontos adatok ismerete híján nem akart konkrét választ adni, az egészségügyet érintő kérdésben pedig elmondta, hogy ez nemcsak az országban, de mindenhol nehéz téma, de a legfontosabb most is az, hogy a betegellátás színvonala ne csökkenjen.
Deák Miklós a polgármester hírlevele apropóján tette fel kérdését, hogy egyetlen parlamenti hozzászólásból sikerült-e mindazt az eredményt elérnie, amit a hírlevél oldalain taglal. Emellett rákérdezett a 31-es és 32-es számú főutak javítására is, melyek továbbra is szinte járhatatlanok a kátyúk tömkelege miatt. A Jobbik vezetőjének ironikus első kérdését a polgármester pusztán dicséretként kezelte, az utak kapcsán pedig ismételten az összefogás fontosságát hangsúlyozta, mely a felújítás kiharcoláshoz elengedhetetlen.
Nagy János a helyi polgári kör vezetője miután a geotermikus energia kapcsán a testület felelősségét is felhozta, megkérdezte, hogy jogász létére a polgármester hogyan írhatta alá mégis a szerződést. Válaszában a polgármester elismételte, hogy nem tolonganak a befektetők ez ügyben a város határán a geotermikus projekt megvalósítására.
Egy hölgy példaértékűnek nevezte a jászfényszarun megépített kerékpárutat a jászberényihez képest. Gedei József elmondta, tény, hogy a szakértőknek jobban oda kellene figyelni, ő azonban csak a saját hatáskörét tudja gyakorolni.
Velkei Zoltán képviselő Baráth Lászlóhoz intézte szavait, melyekben elmondta, hogy amiről ő beszél az egy álom, amelynek megvalósulására akkor van esély, ha ő maga választja meg, a kollégáit, akikkel együtt szeret és együtt is tud dolgozni. Baráth László erre annyiban reagált, hogy aki a közös cél érdekében nem tudja ellátni feladatát, az lépjen vissza az általa vállalt tisztségből.
Ezt követően Magyar Levente kapott szót, aki elmondta, hogy egy polgármester felelőssége sok esetben felmerülhet, de a város életében történnek olyan döntések is, amelyek valóban nem az ő hatásköréhez tartoznak. A könyvtárban mindenki elolvashatja a testület és a bizottságok minden ülésének dokumentációját, meg lehet nézni, ki hogyan szavazott, és ezek alapján reális képet lehet alkotni a mindenkori testület tagjairól.
Arról a 340 millió forintról, melyet a város a Lehel Hűtőgépgyár privatizációja után kapott elmondta, hogy elment 1990 és 1994 között arra a rengeteg pályázatra, amelyen a város indult. Több pályázatot nyújtott be akkor Jászberény, mint a megye összességében. Így jöttek létre azok a fejlesztések, melyek a kórháznál, szennyvíztelepnél, utaknál, intézményeknél történtek és dokumentálva vannak.
„A másik dolog – folytatta a város egykori polgármestere –, hogy az önkormányzatok törvény alapján működnek, ami megszabja a hatásköröket és feladatokat. Nincs olyan, hogy a pénzekkel úgy játszom, ahogy akarok. Azokkal a pénzekkel tud a város rendelkezni, amelyek a helyi adóbevételekből folynak be. Ezeket a pénzeket viszont döntően odateszi az intézményeinek, mert mit csinálna mást, ha működtetni akarja őket?
A harmadik dolog, hogy Jászberény városa is versenyben van a többi magyar településsel a pénzekért és nem másért. Ezt tudomásul kell venni és reálisan kell látni. A Regionális Fejlesztési Tanács tagjaként végigszenvedtem azokat a dolgokat, amelyek részben a város, részben a megye és a régió gyengeségéből álltak elő. Nem létezik az, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyéből 65 pályázat futott be iskolafelújításra. Hajdú-Bihar Megyéből ennek nagyjából ennek a fele. Jász-Nagykun-Szolnok Megyéből mindössze 11, azon belül is a Jászságból pedig egy sem. Nem létezik, hogy ez a megye ilyen vonatkozásban ilyen gyenge.”
Miután Magyar Levente megköszönte a szót, Baráth László kifejtette,nem mindegy az, hogy egy településnek mennyire határozott a vezetője, és felemlegette, hogy egykor Jászberény a magyarországi kisvárosok egyik leggazdagabbja volt.
Rédei Panni
...nyomtatható verzió...
...vissza...
rögzítette: pragma, dátum: 2010-03-08
|
